Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
gyományok, a tradicionális intézmények haladó vonásainak segítségével az afgán társadalom valóban demokratizálódjék. 1984 végéig 15 000 törzsi és nemzetiségi dzsirga létesült. Ugyancsak a dzsirgamozgalom és a korrekt nemzetiségi politika sikerének tudható be, hogy a nemzetiségi és törzsi vezetők és közéleti személyiségek 1983 novemberében tartott országos értekezletén a küldöttek nagy részét már a dzsir- gák révén választották. Ezek után kerülhetett sor 1985. április 23-25. között a Lója Dzsirga tanácskozására Kabulban. Az 1796 küldöttet 29 tartományi dzsirgán választották meg, akiknek 11,6 százaléka munkás volt, 26 százaléka paraszt, 23 százaléka értelmiségi, 11 százaléka egyházi személyiség, 3 százalékuk pedig kereskedő és vállalkozó. A törzsek és a nemzetiségek küldöttei a képviselők 25,4 százalékát alkották, 247-en voltak közülük a nomádok képviselői, a Nemzetiségi és Törzsi Állandó Konzultatív Dzsirga tagjai, 38-án pedig a törzsi laskar mirei, azaz olyan törzsi, katonai haderő parancsnokai, akik alávetették magukat az állam fennhatóságának. A küldöttek között 43 katonatiszt, a Woluszi Dzsirga (parlament) 37 képviselője, valamint 60 nő volt. A Lója Dzsirga tagjainak 21 százaléka volt párttag vagy tagjelölt.24 A Lója Dzsirga megvitatta a világimperializmus elleni harc, a regionális reakció agresszív lépései és a külföldről behatoló fegyveres ellenforradalom elleni harc hatékonyabbá tételének kérdéseit, továbbá a belpolitikai élet, a néphatalom fejlesztésének lehetőségeit, valamint az ország társadalmi-gazdasági átalakításának, a népgazdaság-fejlesztési tervek megvalósításának problémáit. Szó volt továbbá kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb kérdésekről. A Lója Dzsirga egyhangúlag elfogadott határozatában támogatásáról biztosította a párt és a forradalmi kormány kül- és belpolitikáját, jóváhagyta a párt és a kormány törekvését, hogy még erőteljesebben alkalmazza a demokratikus elveket az ország életében. A határozat rámutatott arra, hogy Afganisztán bonyolult problémái optimálisan csak úgy oldhatók meg, ha a forradalmi vívmányok megszilárdításának és elmélyítésének feladatait összekapcsolják a demokratikus népi önkormányzat hagyományos formáival. Ennek értelmében a Lója Dzsirga az „Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Alapelvei” alapján alkotmány kimunkálásáról rendelkezett. E célból bizottságot választott meg. Rendelkezett továbbá helyhatósági választások kiírásáról. A Lója Dzsirga megerősítette az ANDP nemzetiségi politikáját, és hitet tett a határ menti törzsekkel való kapcsolatok bővítése mellett az ország nemzeti függetlensége, szuverenitása, területi integritása, határainak biztonsága érdekében. A helyi dzsirgák, a népképviselők tanácsainak megválasztása szakaszosan történik. A helyhatósági választások kiírására 1985 nyarán került sor. A főváros lakossága augusztus 11-én szavazott. Kabulban, valamint Kabul tartomány falvaiban és járásaiban a választások egész menete azt mutatta, hogy a nép támogatja az ANDP által előterjesztett választási platformot. A fővárosban a válasz59
