Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
haladása vitathatatlanul összefügg a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulásával, a két nagyhatalom párbeszédének élénkülése nélkül az afganisztáni-pakisztáni tárgyalások sikerének is csekély az esélye. Úgy tűnik, hogy az EgyesültÁllamok vezetése - mely korábban különféle diplomáciai manőverekkel gátolta az előrehaladást - most üdvözölne egy megállapodást. Eddig is érdekükben állt a fegyveres konfliktus ellenőrizhető keretek közötttartása. Az ellenforradalmi szervezetek nem jelentenek életképes alternatívát. Egyre erősebb a felismerés, hogy a jelenlegi kabuli rendszerrel hosszú távon kell számolni. Ahogyan múlik az országban az anarchia, javulnak tárgyalási pozíciói. A megoldás alapja Afganisztán belpolitikai stabilizációja. Ennek megteremtését irányozza elő az áprilisi forradalom társadalmi bázisának kibővítése. Az ennek feltételeit tartalmazó téziseket 1985. november 9-én terjesztette elő Babrak Karmai, az ANDP KB akkori főtitkára a párt 16. plénumán. Ennek a tézisnek a megfogalmazása olyan népfrontpolitika eredménye, mely a törzsi tanácsok, a dzsirgák rendszerének hagyományát elevenítette fel, kettős funkciójukat modern politikai tartalommal töltve meg. (E szervezet bemutatására később visszatérünk). E politika sikerének eredményeként kerülhetett sor 1985. április 23-25. között az alkotmányozó nemzetgyűlés funkcióit ellátó Lója Dzsirga összehívására, helyhatósági választásokra, majd szeptember 14-15-én a határ menti törzsek legfelsőbb dzsirgájának tanácskozására. A törzsek kifejezték együttműködési készségüket a határvidék biztonságának megteremtésében, a fegyveres ellenforradalom felszámolásában. A határ menti törzsek harca nagymértékben hozzájárult azokhoz a látványos sikerekhez, melyeket az afgán hadsereg a fegyveres ellenforradalmi bandák ellen ért el, s elvágva utánpótlási vonalaikat, ártalmatlanná tették őket. Ugyancsak a forradalmi bázis kiszélesítését szolgálta a Forradalmi Tanács 79 új taggal, köztük számos pártonkívülivel, törzsfővel, vallási vezetővel történő kibővítése 1986. január 20-án. Május elején pedig Dr. Nadzsibullah személyében új főtitkár került az ANDP KB élére. Az energikus, fiatal politikus határozott léptekkel viszi előre az afgán forradalom ügyét. Korábban az Állami Biztonsági Szolgálat vezetőjeként ért el sikereket a belbiztonság megszilárdításában, egyes nemzetiségek, határ menti törzsek megnyerésében. Első intézkedései a pártegység megszilárdítását, a törzsi, nemzetiségi, vallási szövetségi politika újabb kiterjesztését, de a fegyveres erők sorainak egyidejű megszilárdítását szolgálják. Az új főtitkár a déli határvidék, Paktia tartomány egyik nagy törzsének, a Ghilzai unióhoz tartozó Ahmedzai törzsnek a szülötte, amelynek zöme a határ túloldalán él. Ily módon személyes befolyása is alkalmassá teszi, hogy további sikereket érjen el a párt és a forradalmi kormányzat szövetségi politikájának kiterjesztésében. A törzsi politika eddigi sikereit bizonyítja, hogy az ANDP KB 18. és 19. plénuma megerősitette ezt a politikai vonalat. Afganisztán számos nemzetiség, etnikai csoport és törzs közös hazája. Poli35