Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 4. szám - PÉLDA VAGY EGYEDI ESET? - Hajdú András: Magyarország és Ausztria 1945 utáni viszonyáról

enyhülésének szinte a tetőpontján lezajlott találkozó demonstrálta a két ország egyetértését az enyhülési politikával, annak eredményeivel, mindkettőjük részéről jelezte a folyamatban való intenzív részvétel szándékát. Emellett Ausztria az Európai Gazdasági Közösséggel kötött szabadkereskedelmi szerződés 1972. évi aláírása után különösen érdekelt volt abban, hogy kapcsolatépítő törekvéseit - módosított tartalmú semlegességi doktrínájának megfelelően - a Nyugat és a Kelet felé egyaránt kifejezze.

Magyarországnak - 1968-ban megkezdett gazdasági reformja szellemében - érdekében állt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba való intenzívebb bekapcsolódás s a világpiachoz való alkalmazkodás megkezdése. Az Ausztriával való fokozottabb gazdasági együttműködés ezért - a földrajzi közelség, a kedvező piacrajutás, a történelmi tradíció, a fejlettebb osztrák gazdaság húzóereje miatt - fontos magyar érdek is volt, annál inkább, mert az osztrák-EGK szerződés nehézségeket okozott a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Az osztrák gazdaság ke- reskedelmimérleg-problémái, strukturábs nehézségei, szűk belső piaca ugyancsak ösztönözték - és máig fenntartották - a kelet-nyugati kereskedelemben való erőteljes részvételt, és így a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatok erősítésében az osztrák fél is hosszú távon érdekelt. A gazdasági szférában lejátszódó folyamatok fontos állomásaként a két ország még 1971-ben új fizetési megállapodást kötött, áttérve a konvertibilis elszámolásra.17

Az 1960-as évek közepe óta kibontakozó ipari kooperációk,18 az áramcsere- megállapodás, a harmadik piaci együttműködés állami támogatása, közös vállalatok létesítése, a kereskedelmi kamarák együttműködése - mindez a politikai és gazdasági kapcsolatok pozitív egymásra hatását mutatják.

Kreiskynek - aki kancellárként is fenntartotta alapvető befolyását Ausztria nemzetközi kapcsolatainak alakításában - volt érzéke a jelképes lépésekhez. PoH- tikai reprezentációs értékét tekintve szinte példátlan delegációval érkezett Budapestre. Nemcsak valamennyi, az osztrák Nemzeti Tanácsban képviselt politikai párt parlamenti frakcióvezetője, az osztrák határ menti tartományok vezetői kísérték el útjára házastársaikkal együtt, hanem számos vezető osztrák lap fő- szerkesztője, illetve vezető kommentátora is. A látogatás kapcsán mintegy 100 újságcikk, 15-20 rádió- és tv-tudósítás jelent meg Ausztriában. Mindez nem pusztán a kapcsolatok rendezettségét, azok magas szintjét volt hivatva bizonyítani, hanem - és ez rendkívül lényeges fejlemény - azt a politikai egységet is, amely a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok megítélését és perspektíváit illetően alakult ki valamennyi politikai párt között. A látogatás politikai tartalmát az is kifejezte, hogy annak eseményeit az osztrák sajtó egyöntetűen pozitív visszhangja kísérte. Az osztrák kancellár a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában ismételten kifejtette az aktív osztrák semlegességi politika alapjait, hangsúlyozva az ebben bekövetkezett változásokat,19 ugyanakkor utalt a kis államok szerepének megnövekedésére és az európai biztonsági folyamatra is,

156