Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 1. szám - Magas István: Az Egyesült Államok szövetségi kormányának költségvetési politikája

iákban jól ismert kérdések köszönnek vissza.) Ezért a költségvetés kapcsán megvitatandó kérdések természetét nem annyira gazdasági, mint inkább politikai összefüggésekkel lehet igazán jól leírni.1 A jelenlegi politikai dilemma, mely a Fehér Ház illetékeseit éppúgy nyomasztja, mint a kongresszust, úgy summázható, hogy a felhalmozódott rekordméretű költségvetési deficit csökkentésének terhei csak hosszabb időszak távlatában lesznek igazán érzékelhetők, de a deficitfinanszírozás és „korrekciók” által okozott fájdalommal a jelenlegi adófizetőknek és kormányzatnak kell szembenéznie.

A mindenkori költségvetési tervezet körül kialakuló csatározások egyik állandó feszültségforrása a szövetségi és a helyi állami kormányzatok közötti hatalom- és felelősségmegosztás. E vitáknak sajátos metszeteit képviselik az egyéni és a közösségi jogok (private and public rights), a méltányosság, társadalmi igazságosság (equity) és a gazdasági hatékonyság (efficiency), a hatalomhoz, a szövetségi pénzügyi eszközökhöz való hozzájutás és hozzá nem férés kibékíthetetlen ellentétpárjai. A mostani költségvetési csatározások alapvető mozzanatai rendre beilleszthetők ezekbe a „tradicionális” témakörökbe, melyek vitájában mindig is eltérő politikai és gazdaságfilozófiai hitvallások ütköztek össze az amerikai történelemben.

Mielőtt tehát a jelenlegi szövetségi kormány költségvetésének kiadási és bevételi oldalait részletesen megvizsgálnánk, érdemesnek tűnik a szóban forgó politikai és gazdaságfilozófiai nézetek szélsőségeit is bemutató néhány történelmi példát megemlíteni, hogy láthassuk, miként érvényesül az amerikai gazdasági központok politikai befolyása, hogyan alakítják egymást a gazdasági és a politikai érdekek.

Föderalizmus: szövetségi állam kontra államok

Az Egyesült Államok fennállásának történetében a szövetségi hatalom és befolyás mértéke szinte megszakítás nélkül vita forrását képezte. Alig egy évvel a köztársaság létrejötte után, 1790-ben, történelmi jelentőségű összecsapások zajlottak le Jefferson és Hamilton között a Nemzeti (Szövetségi) Bank megalapítása dolgában.2

Jefferson szerint az lett volna kívánatos, hogy a kormány ne rendelkezhessen semmilyen szférában több hatalommal, mint amennyivel az alkotmány - annak betűi szerint - őt felruházta. Ezzel szemben Hamilton minden erejével azon volt, hogy a szövetségi kormány minden olyan területen tényleges hatalommal rendelkezzen, amely az alkotmány szelleme szerint is megilleti, más szóval ott is, ahol nem értelmezés kérdése az effektiv hatalom és befolyás, és nem köthető explicit megfogalmazásokhoz. Idővel a hamiltoni értelmezés kerekedett felül, melyet egy emlékezetes 1815. évi legfelsőbb bírósági határozat törvényesített és segített általános elfogadáshoz. Messze nem volt azonban ez elég ahhoz, hogy a viták tel49