Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - POLITIKA ÉS GAZDASÁG - Losoncz Miklós: Magyarország gazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal
ben a szakszervezetek tevékenységétől korántsem függetlenül modernizálták a lemaradó ágazatokat, a szerkezetváltástól nagyobb mértékű importbővülés nem várható. A magyar külgazdasági politikának négy területre célszerű koncentrálnia. Egyrészt a magyar áruk jobb földrajzi terítésével, a főváros mellett más vidékeken történő értékesítéssel növelhető a nem fuvarérzékeny feldolgozott termékek kivitele. Másodszor: mivel az osztrák gazdaságban a szerkezeti illeszkedés súlypontja a vállalatgazdasági szférába tevődött át, a magyar kivitel bővítése a kis és közepes méretű osztrák vállalatokkal való együttműködés, ipari kooperációs tevékenység kiépítése, fejlesztése révén kísérelhető meg. Harmadszor: továbbra is célszerű bizonyos területeken (például idegenforgalom, energetika stb.) osztrák tőkét és szakértelmet bevonnunk fejlesztési elképzeléseink megvalósításába. Negyedszer: a kapcsolatok erősítését logisztikai megfontolások is indokolják. Addig ugyanis, amíg a fejlett tőkés országokba irányuló magyar kivitel nagyobb hányada fuvar- igényes termék, a földrajzi közelség miatt jelentős az osztrák felvevőpiac szerepe. Magyarország szempontjából Svájc elsősorban az importot tekintve nagy jelentőségű partner. A svájci nagyvállalatok nemzetközi összehasonlításban is számottevő technikaexportőrök, főleg a gyógyszeriparban és a gépipar széles skáláján. A szakképzett magyar munkaerő alacsonyabb bérszínvonala korszerű együttműködési formák kialakulása esetén svájci vállalatok számára is vonzó lehet. A magyar struktúrapolitika által előnyben részesített élelmiszeriparban is célszerű az együttműködést fokozni. A könnyűiparban a kis és közepes méretű svájci vállalatokkal való együttműködés sajátos „nevelő-edző” funkciót tölthetne be, és elősegíthetné a termékváltásukat. Az olasz gazdaság szerkezeti problémáinak állandósulása s a közös piaci protekcionizmusra való átlagon felüli támaszkodása, illetve az ipari munkamegosztás kialakítására való csekélyebb mértékű hajlandósága a korábbinál is szerényebb együttműködési lehetőséget ígér. A magyar kivitel jelenlegi részarányának megőrzése is jelentős piacfejlesztési erőfeszítéseket igényel. A nyolcvanas évek hátralevő részében az európai tőkés felvevőpiacok Nagy- Britanniában és néhány dél-európai országban bővíthetők az átlagnál nagyobb mértékben. Nagy-Britannia ipari importkapacitása a kedvező kőolaj mérleg miatt, valamint a lemaradó ágazatok gyors leépítése, az élvonalbeli ágazatok gyors fejlesztését célzó gazdaságpolitikája nyomán a nyolcvanas évek hátralévő részében gyorsabban bővül, mint a nyugat-európai átlag, ami a magyar ipari export számára a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket ígér. A dél-európai országok közül különösen a gazdasági helyzetét gyors ütemben javító, jelentősebb külső finanszírozási forrásokra szert tevő, intézményi és gazdaságpolitikai reformokat végrehajtó Törökország kínál kedvező exportbővítési lehetőségeket, s egyszersmind esélyt adhat a Közel-Keletre irányuló magyar kivitel növelésére. A török viszonylathoz képest lassúbb növekedés várható - a latin-amerikai országokkal való együttműködésben is szerepet játszó - Spanyol84
