Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - POLITIKA ÉS GAZDASÁG - Losoncz Miklós: Magyarország gazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal
rően - nagyobb fokú pragmatizmus, a társadalmi-gazdasági feszültségek tompításának követelményei vezérlik. Ezzel összefüggésben alakulnak, a mindenkori centrum erőterét szélesítik a politikai mozgások. A kisebb OECD-országokban a belpolitikai fejlődés nagyfokú változatosságot mutat ugyan, az évtized végéig azonban a vezető országokban: az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Japánban és az NSZK-ban valószínűleg fennmarad a jelenlegi konzervatív kormányzat, Franciaországban pedig az eddigi baloldali többséget a jobboldal váltotta fel a parlamentben. A belpolitikai erőviszonyok mozgási irányának meglehetős egyértelműsége ellenére az elmozdulás mértéke kevés ahhoz, hogy szilárd többségű kormányzatok alakuljanak ki. A szemben álló erők mozgástere közötti különbség továbbra sem lesz számottevő, fennmaradnak a konszenzusra késztető tényezők. A jobbközép pártok (az Egyesült Államokban és az NSZK-ban) kénytelenek tudomásul venni a jóléti állam „korlátozásának korlátáit”, a szociáldemokrata jellegű kormányzatok pedig (Svédországban, Spanyolországban, Franciaországban) az illeszkedés kényszereit. Az OECD gazdaságainak növekedési üteme a nyolcvanas évek második felében viszonylag szűk tartományban szóródik. Az országcsoport legdinamikusabb gazdasága - évi 4-5 százalékos növekedési ütemmel - Japán lesz. A fejlett tőkés országok átlagánál kedvezőbb vagy ahhoz közelálló növekedés várható a szak- szervezetek iránt kisebb mértékben elkötelezett konzervatív és/vagy keresztény pártok hatalomra kerülése, illetve kormányon maradása nyomán az NSZK-ban, Nagy-Britanniában, továbbá az Egyesült Államokban és részben Svájcban. A nyolcvanas évek második felében a gazdasági növekedés gyorsulása valószínű Spanyolországban, továbbá a nagyobb mértékű külső finanszírozási forrásokat bevonó és gazdasági reformokat bevezető Törökországban. Az évi 3 százalék körüli értékre prognosztizálható OECD-átlagnál alacsonyabb lesz a GDP növekedési üteme a skandináv és a Benelux államokban, Franciaországban, Ausztriában, valamint Olaszországban. Ezekben az államokban ugyanis - a szokásosnál nagyobb mérvű társadalompolitikai elkötelezettség, a szociális-jóléti preferenciák fenntartása, illetve nem nagymértékű gyengítése miatt - a szerkezeti illeszkedési feladatok végrehajtásának közvetett módon történő lassítása várható. A gazdasági növekedés súlypontjai az OECD-térségben nemcsak az egyes tagországok között, hanem az egyes országokon belül is változnak. Az NSZK- ban például az országos átlagnál tartósan nagyobb dinamizmus várható a szak- szervezetek gyengébb befolyásával jellemezhető, eddig kevésbé iparosodott, az agrárhagyományok miatt konzervatívabb beállítottságú déli tartományokban (Bajorországban és Baden-Württembergben), ahol az utóbbi tíz évben a műszaki szempontból korszerű, élvonalbeli ágazatok betelepedése is meggyorsult. Az Egyesült Államokban a gazdasági dinamizmus súlypontja hosszabb idő óta szintén a déli-délnyugati államokban van, ahová a kutatás- és fejlesztésigényes, kor77
