Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - POLITIKA ÉS GAZDASÁG - Losoncz Miklós: Magyarország gazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal
POLITIKA ÉS GAZDASÁG LOSONCZ MIKLÓS Magyarország gazdasági kapcsolatai a fejlett tőkés országokkal Célok, követelmények, lehetőségek és korlátok A nyolcvanas évek második felében Magyarország és a fejlett tőkés országok közötti gazdasági kapcsolatok és együttműködés irányzatait, a külgazdasági stratégia mozgásterét, cél- és eszközrendszerét egyfelől a fejlett tőkés térség fejlődésének várható fő irányai, másfelől a magyar gazdaság fejlődési feltételeinek módosulásából adódó követelmények és kényszerek alakítják, befolyásolják. E kihívások természetének megfelelően e tanulmány első része a magyar exportból és importból 1984-ben 35 százalékkal részesedő 24 legfejlettebb tőkés (OECD-) ország fejlődési irányzatait elemzi. A második rész azt vizsgálja, hogy - az előbbiek alapján - a VII. ötéves terv céljainak elérése milyen partnerválasztási, kapcsolatfejlesztési súlypontképzést tesz szükségessé. A fejlett tőkés országok gazdasági fejlődésének várható irányzatai a nyolcvanas évek második felében A világtermelés mintegy háromötödét és a világkereskedelem kétharmadát képviselő OECD-országok gazdasági fejlődése túljutott az elmúlt évtizedben kialakuló új típusú világgazdasági megrázkódtatások legnehezebb szakaszán; a gazdasági növekedés és a nemzetközi munkamegosztás megélénkülése a külső piacok oldaláról elvileg dinamikusabb fejlődési lehetőségeket kínál az ipari országok számára. Ugyanakkor nem áll helyre a század harmadik negyedének környezete: a növekedésélénkülés nem a hagyományos ciklus pályáját követi, hanem jelentős feszültséggócok, bizonytalanságok, egyensúlyhiányok fennmaradása és élénk szerkezeti jellegű átrendeződés mellett bontakozik ki. A. politikai szférát a nyolcvanas években - a megelőző negyedszázadtól élté-
