Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Pataki István: Lengyelország nemzetközi helyzetének alakulása az 1980-as évek első felében
zetközi politikai folyamatok, amelyek révén előtérbe kerültek a feszültség elemei, és megtorpant az enyhülés. 2. Az Egyesült Államok külpolitikájának és nemzetközi magatartásának átértékelése az 1970-es évek második felében, valamint az ebből eredő gyakorlati lépések lényegében egybeestek a lengyelországi válság érlelődésével és kibontakozásával. A szélsőséges imperialista körök törekvése a katonai erőfölény megszerzésére, a szocialista országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok politikai indíttatású szűkítésére, a szocializmussal szembeni átfogó ideológiai „háborúra” - értelemszerűen együtt járt a fellazítási politika új eszközökkel és módszerekkel gazdagított alkalmazásával. Az 1970-es évek végén Lengyelország belső ellentmondásai, feszültségei - történelmi fejlődésének sajátosságai, a kelet-nyugati kapcsolatokban elfoglalt helye - következtében számos tekintetben ideális célpontot képezett. Félreértés ne essék: a nyár végi munkástiltakozások meghatározó gyökerei a szocialista társadalom építésének a torzulásaiból fakadtak. Ennek megállapítása mellett is helytállónak tűnik azonban az az állítás, hogy a nemzetközi élet visszahúzó erőinek érdeke fűződött és fűződik a szocialista Lengyelország de- stabilizálásához és-közvetett módon-a munkástiltakozás jellegének saját nemzetközi törekvéseiket legjobban szolgáló alakításához. Nem tekinthető véletlennek még kevésbé önzetlen támogatásnak a „Szolidaritás” mozgalom azonnali és teljes körű elismerése, sokoldalú anyagi és erkölcsi támogatása. Kézenfekvő a megállapítás, hogy amennyiben az ország belső ellentmondásai kiéleződnek, a stabilitás megrendül, s ezek a folyamatok találkoznak a beavatkozáshoz és felforgatáshoz fűződő határozott külső érdekekkel, akkor ezek kölcsönösen fölerősítik egymást. Ebből adódóan Lengyelország belső helyzetének súlyos megingása elkerülhetetlenül és közvetlenül hat a nemzetközi, elsősorban az európai helyzetre, s a feszültséget növeli nemzetközi méretekben is. A lengyel külpolitika és a nemzetközi környezet a válság időszakában A válság kirobbanása, majd azt követő események szükségszerűen bonyolult feladat elé állították az ország külpolitikai tevékenységének formálóit is. Közhelynek számít, de megkerülhetetlen kiindulópont, hogy szerves kapcsolat és összefüggés van egy ország belső helyzete, tevékenysége és a külpolitikája között. A kölcsönös összefüggésben és egymásrahatásban a belpolitika a meghatározó; ugyanakkor a külpolitikai tevékenység visszahat a belső építőmunkára. 1980 nyarától a Lengyel Népköztársaság külpolitikai tevékenységének középpontjában az ország nemzetközi tekintélyének és kialakult kapcsolatrendszerének megóvása, diplomáciai aktivitásának fenntartása, a belső helyzet feszültségeiből adódó nemzetközi hatások mérséklése állt. 36
