Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 1. szám - Pataki István: Lengyelország nemzetközi helyzetének alakulása az 1980-as évek első felében

i97°- decemberi gdanski munkásmegmozdulások előtt írták alá a történelmi je­lentőségű lengyel-NSZK szerződést. Az 1980-as évek elejére azonban a helyzet minőségileg megváltozott. Min­den korábbinál mélyebb, átfogóbb, elhúzódó válság bontakozott ki Lengyelor­szágban, és ez találkozott egy nagyhatalomnak - az Egyesült Államoknak - a szo­cialista országok destabilizálására irányuló erőpolitikájával. A válság kialakulása és nemzetközi összefüggései (1980—1981) A nemzetközi élet eseményei iránt érdeklődők, a politikával hivatásszerűen fog­lalkozók és az egyszerű újságolvasók számára egyaránt jól ismertek az öt évvel ezelőtti lengyelországi történések: 1980 nyarán széles körű, országos méreteket öltő munkástiltakozások robbantak ki Lengyelországban. Létrejöttek az ún. ten- germelléki társadalmi megállapodások, amelyektől a kormányzat a rend és a nyu­galom helyreállítását, a dolgozók pedig követeléseik kielégítését, a szocializmus építését addig tartósan kísérő társadalmi-gazdasági torzulások felszámolását re­mélték. Megalakult a „Szolidaritás” független és önigazgató szakszervezeti mozga­lom, amely viszonylag rövid időn belül sokmilliós társadalmi tömegre támaszkod­va folytatta tevékenységét. Fokozatosan egyértelművé és nyilvánvalóvá vált, hogy a „Szolidaritás” szakszervezeti mozgalomban mindinkább azoknak az erőknek a hangja a meghatározó, amelyek a dolgozók jogos követeléseit ürügyként hasz­nálva, a hatalommal való újabb és újabb konfrontáció útján a szocialista hatalom megdöntését tűzték ki célul. A „Szolidaritás” mozgalom közel másfél esztendős legális korszakát az állandó sztrájkok, a feszültség fokozódása, a társadalom anya­gi helyzetének romlása, az anarchia elmélyülése, a morális értékrend fölbomlása kísérte. A társadalom normális funkcionálását mindinkább megbénító folyama­tok túlsúlyba kerülése tette szükségessé végül és indokolta a kényszerű lépést: a szükségállapot bevezetését 1981. december 13-án. A lengyelországi események kezdettől fogva nem légüres térben, hanem a nemzetközi viszonyok meghatározott rendszerében mentek végbe. Már a válság kialakulásakor is föllelhetők voltak azok a külső okok és feltételek, amelyek köz­vetve vagy közvetlenül közrejátszottak a további események menetében. Ezek kö­zül két összetevőt szükséges kiemelni: 1. A súlyos társadalmi-gazdasági válság kialakulásának okai között szerepel­nek azok a nagy aránytalanságok és gazdasági egyensúlyzavarok, amelyek közvet­lenül előidézték az általános társadalmi elégedetlenséget. Az ország rohamos el­adósodása, a külgazdasági egyensúly megbomlása, az áruhiány s más gazdasági anomáliák elsősorban az alapvetően voluntarista, a realitásokkal nem számoló politikai és gazdasági döntések következménye volt. A terheket azonban bizonyít­hatóan megsokszorozták a nemzetközi pénzügyi és gazdasági rendszer súlyos tor­zulásai, a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok zavarai s azok a kedvezőtlen nem­35

Next

/
Thumbnails
Contents