Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
lyek speciális minőségi igények kielégítésére, illetve „élvezeti járadék” elsajátítására elvileg alkalmasak. A magas minőségi igényeket kielégítő speciális élelmiszerek iránti kereslet azonban a magas jövedelemszintű országokban dinamikus, itt figyelhető meg a nagy jövedelmű rétegek keresletének eltolódása külföldi országok jellegzetes termékei felé. A mezőgazdasági, élelmiszeripari blokk komplex értéknövelő, minőségcentrikus fejlesztésének eredményeként jelentkező terméktöbblet legnagyobb természetes felvevőpiaca a két német állam, hiszen a KGST, illetve az OECD-átlagnál kedvezőbb jövedelemszint alapján a természetföldrajzi- lag determinált magyar komparatív előnyök e piacokon érvényesíthetők, s - már a történelmileg is kialakult kapcsolatokból adódóan - a jó minőségű magyar élelmiszeripari termékek exportja a német fogyasztók részéről nagyobb ellenállásba nem ütközik. A magyar munkaerő szakképzettségében rejlő komparatív előnyök érvényesítésére ez ideig arányaiban a fejlődő országok, méreteiben a szocialista országok jelentettek kedvezőbb lehetőséget. Az elmúlt 10-15 év tapasztalatai azonban rámutattak arra, hogy a magasabb szakképzettséghez kapcsolódó magasabb minőségi, műszaki, korszerűségi szint több jelenlegi fő felvevőpiac átvételi áraiban csak korlátozott mértékben érvényesíthető. A magyar munkaerő magasabb szak- képzettségi tartományaiban rejlő adottságok nem az árérzékeny, hanem a „minőségérzékeny” piacokon aknázhatók ki megfelelő együttműködési kapcsolatok kiépítésével. A két német állammal való együttműködés elmélyítését nem csupán az export révén kiaknázható növekedési adottságok sürgetik. Az új növekedési pályára való áttérés, a gyorsított szerkezeti illeszkedés importvonzatai meglehetős egyértelműséggel rajzolódnak fel. A legmagasabb minőségi szint felé való kitörés előfeltételezi a kedvező belföldi adottságokon nyugvó magyar termékek gyenge minőségében közrejátszó okok megszüntetését. Sok esetben a belföldi természetföldrajzi megalapozottságban és a feldolgozási fázis bérköltségeiben rejlő magyar komparatív előnyöket a végtermék értékének kisebb hányadát kitevő segédanyagok, alkatrészek, csomagolás stb. gyenge minősége tünteti el. A gazdaságszervezés és az érdekeltségi viszonyok racionalizálása hosszabb távon felszámolhatja e hiányosságok nagy részét. Az illeszkedési folyamat időérzékenysége azonban megköveteli a minőségjavításhoz szükséges inputok importjának azonnali felszabadítását. A minőségjavítás tehát elválaszthatatlan a technikai korszerűsítés importkényszereitől. A jobb minőségű, korszerűbb gépek, technológiai eljárások importjában a legtöbb OECD- és KGST-ország vagy iparosodottabb fejlődő ország középtávon nem jelent megfelelő beszerzési alternatívát. A két német állam meghatározó jelentőségű beszerzési forrás több exportorientált magyar gazdasági ágazat (élelmiszer-gazdaság, közúti járműgyártás, szerszámgépgyártás, gyógyszeripar, fényforrásgyártás, különleges ruházati termékek) műszaki fejlesztéséhez és versenyképességjavításához szükséges technológiák szempontjából. Az import 30
