Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Szentesi György: A szovjet-amerikai hadászat erőegyensúly, a hadászati fegyverzetkorlátozás és a hadászati rakéták elhárításának összefüggései
és SS-i 9 (RSZ-i 8)-ra. E korszerűsödés azt jelenti, hogy az időben észlelt tömeges első csapásra adandó válaszcsapásra a gyorsan bevethető interkontinentális rakéták is felhasználhatók, hiszen elindíthatok, még mielőtt az elpusztításukra elindított ellenséges rakéták célba érkeznének. Az 1970-es évek második felétől új típusú hadászati támadófegyver kifejlesztésére került sor: az Egyesült Államokban megkezdték a nagy hatótávolságú, kis méretű és tömegű, viszonylag lassú, de igen pontosan célba érkező különféle indítóbázisú, atomtöltetű robotrepülőgépek repülési próbáit, majd az 1980-as évtized első éveitől rendszerbe állításukat. A nagy hatóerejű atomtöltettel ellátott eszköz újszerű, terepkövető repülése miatt nagyon nehezen deríthető fel, s viszonylagos olcsósága miatt széles körű elterjedésére és ezzel a hadászati atomtöltetek jelentős mennyiségi növekedésére lehet számítani. A Szovjetunió e fejlesztést is kénytelen volt követni, s az első effajta eszközeit 1984 végén állította rendszerbe. A következő években a hadászati fegyverek (hordozók és töltetek) terén forradalmi változás nem várható. Számítani lehet azonban a jelenlegieknél korszerűbb típusok rendszerbe állítására: 1986-tól az amerikai B-iB nehézbombázó repülőgép és néhány évvel később talán a hasonló szovjet - a Pentagon által Black- jacknak elnevezett - típus, ugyancsak 1986-tól az amerikai MX szárazföldi interkontinentális rakéta és a szovj et S S-24, az 19 8 o-as évek végén az amerikai Trident-II tengeralattjáró-fedélzeti interkontinentális rakéta kerül bevetésre alkalmas állapotba. Az eltelt négy évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a Szovjetunió képes volt az abszolút amerikai hadászati fölény megszüntetésére, a hadászati erőegyensúly megteremtésére és fenntartására. Ebből arra következtethetünk, hogy az Egyesült Államok belátható időben a hadászati támadófegyverek területén végzendő fejlesztéseivel nem tehet szert fölényre. A hadászati támadófegyverek területén a Szovjetunió képes minden amerikai előnyszerzési kísérletre viszonylag gyors választ adni, tehát a hadászati erőegyensúlyt veszélyeztető amerikai fegyverkezési lépéseket kiegyenlíteni. A szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly tartalma Mintegy 15 évvel ezelőtt a tényleges szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly sajátos körülmények között alakult ki, hiszen az atomfegyverek (célba juttató eszközök és töltetek) egyre növekvő mennyiségi és egyre magasabbra emelkedő technikai színvonalán jött létre. Ez a növekedés sajnálatos módon azóta sem állt meg, így a szovjet-amerikai hadászati erőegyensúlyt ma az jellemzi (ez indokolja a hadászati fegyverzetcsökkentés vagy -korlátozás szükségességét is), hogy a két fél a kellő elrettentéshez szükségesnél jóval nagyobb mennyiségű hadászati fegyvert (hordozót és atomtöltetet) tart szolgálatban (lásd a 2. és a 3. táblázatot). 108
