Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Szentesi György: A szovjet-amerikai hadászat erőegyensúly, a hadászati fegyverzetkorlátozás és a hadászati rakéták elhárításának összefüggései
Mindezek figyelembevételével célszerű megvizsgálni, bizonyíthatóan létezik-e, s ha igen, akkor hogyan definiálható a szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly valóságos tartalma? A szovjet-amerikai hadászati erőviszonyok értékelésében, a hadászati erő). tábládat A Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati hordozóeszközeivel célba juttatható atomtöltetei mennyiségének alakulása Atomtöltetek száma Hordozóeszköz 1966 1969 1972 1976 1979 1982 1983 1985 eleje Interkontinentális USA 9°4 1034 2154 2154 2154 2152 2145 2130 ballisztikus rakéta SZU 292 1028 1618 4804 523° 3330 6012 Tengeralattjáró-fedélzeti USA 592 656 4768 3132 3728 ballisztikus rakéta SZU 32 316 500 1546 1744 1936 1964 Interkontinentális nehézUSA 2228 2052 3534 bombázó repülőgép SZU 310 290 280 270 312 300 286 280 összesen USA 5700 8500 9148 9349 II4I2 SZU 2500 323° 6662 7274 7352 8236 Forrás: ugyanaz, mint a 2. táblázatnál. egyensúly meghatározásában kétségkívül alapvető a szerepük a felek hadászati támadófegyverei mennyiségi és minőségi jellemzőinek. Vitathatatlan tény, hogy a szovjet-amerikai vonatkozásban hadászatinak számító támadófegyverek, a szárazföldi telepítésű interkontinentális rakéták, az atomtengeralattjáró-fedélzeti rakéták, nemkülönben az interkontinentális nehézbombázó repülőgépek száma, illetve a hordozóeszközökkel célba juttatható atomtöltetek mennyisége, hatóereje, találati pontossága az erőviszony-számvetés alapja. A hadászati erőviszonyok értékelését azonban semmiképpen sem szabad a 2. és a 3. táblázat adatainak felhasználásával matematikai alapműveletekre leegyszerűsíteni. A szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly ma sokkal többet jelent a két világhatalom birtokában lévő hadászati fegyverek valamiféle mechanikusan meghatározott, hozzávetőleges mennyiségi és minőségi egyensúlyánál. Annak ellenére, hogy - mint ahogy ezt már említettük - az erőviszony-számvetésekben természetesen szolgálnak alapul a hordozó, illetve a velük célba juttatható töltetek mennyiségét jellemző számszerűségek, okkal állítható, hogy lényegét tekintve a szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly ma a mindkét oldalon megegyező módon rendelkezésre álló képességek, illetve azonos módon hiányzó lehetőségek alapján valósul meg. így jelenleg mindkét oldalon azonos módon meglévő képesség, hogy bár a hadászati fegyverekkel képesek első csapást mérni az ellenségre, a támadó legrej
