Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Szabó Máté: A "hesseni modell" - a Zöldek és az SPD viszonyáról

talizmust” tükrözi, amely a lényegi témákban nem tűr kompromisszumot, másrészt a hagyományos pártok és a Zöldek közötti eltérő politikaértelmezést. A politikaértelmezés megváltozásának egyik témánk szempontjából lényeges vonatkozása a magán-és a közszféra hagyományos elválasztásának felszámolása. Az „új” politikában a politikai tartalmak köre azokra a szférákra is kiterjed, amelyeket a hagyományos politikaértelmezés a magánszférába sorol (például a szexualitás és a családon belüli viszonyok forradalmasításának igénye a feminizmusban).26 A politikaértelmezésnek ez a kitágulása ismét megkérdőjelezi a hagyományos politikai konszenzust, és nehezíti a kompromisszum megtalálását a más-más „nyelveket” beszélő partnerek között.

A Zöldek és a SPD konfliktusa csak részben tekinthető intézményesítettnek. A Zöldek társadalmi mozgalmi bázisa a nem intézményesített konfliktusokban (például erőszakmentes direkt akció) is részt vállal. E „kettős stratégiájuk”, intézményes és intézményen kívüli, sőt sokszor intézményellenes fellépésük alapozza meg az SPD-ben mindvégig jelenlévő alapvető kifogásokat velük szemben a hatalom, a jogállam, az erőszakmentesség és a parlamentáris demokrácia alapelvei kapcsán. Mivel a Zöldek feltehetőleg nem tud és nem is akar kilépni a kettős mozgalmi-intézményi szerepköréből, ez nagyon megnehezíti a szövetségi hatalomgyakorlásban való részvételét a szociáldemokraták oldalán.

A másik fontos eltérés a politikaértelmezés különbségeihez kapcsolódik. A hagyományos politikai erők számára a politika tartalmát a formális szabályok szerint meghozott többségi döntés megfelelése a szabályoknak eleve igazolja. Ezzel szemben a zöldek az életvédelem elvére hivatkozva számukra megfellebbezhetetlen tartalmi kritériumot helyeznek a formális szabályoknak megfelelő többségi döntés elé. így a Zöldek pártja a formális szabályoknak megfelelő döntések létrehozását célzó parlamentáris rendszerben „idegen testként” mozog, ami elválasztja az ennek alapelveit elfogadó SPD-től.27

z. A másik lényeges általános jelentőségű problémakomplexum az SPD és a Zöldek között folyó kapcsolatteremtés tapasztalatai szempontjából:

a) a politikai konfliktus tárgyául szolgáló döntés hatásainak révéről bili fása/ irrever^ibilitása ;

b) divi^ibilitása, azaz hogy részekre osztható-e, avagy csak egészen megnyerni (illetve elveszíteni) lehet:

c) komplex, több témából összetevődő jellege, avagy egyetlen témára orientálódása.28

Vizsgáljuk meg a kérdésköröket kissé részletesebben!

a) A. rever^ibilitas/irrever^ibilitás a politikai döntés hatásainak utólag meg- szüntethető/felszámolható voltára utal. Nem számolhatók fel utólag például az atomtechnológiák nagyon hosszú távú hatásai, vagy bármiféle tartós hatású beavatkozás a természeti körforgásba. Az ilyen irreverzibilis jellegű döntésről folytatott vitában tulajdonképpen gyakorlatilag kizárt a kompromisszumos megegyezés.

85