Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szabó Máté: A "hesseni modell" - a Zöldek és az SPD viszonyáról
keretpárt mint politikai formák és tartalmak, valamint a társadalmi bázis vonatkozásában fennálló különbségek miatt - mindenkor egyaránt tartalmazni fogja a konfliktus és a kooperáció elemeit és tendenciáit. * Az SPD és a Zöldek viszonyában mindvégig alapprobléma volt, hogy a Zöldek mint az új társadalmi mozgalmak „keretpártja” sajátos „mozgalmi fundamentalizmust” képviselt a tárgyalások során. Olyan kérdésekről nem hajlandó vitába bocsátkozni, amelyek a hagyományos pártok számára a politikai kompromisszum területéhez tartoznak. Ez nagyon megnehezíti az SPD-vel való kapcsolatának konstruktív alakítását. Lehetséges-e, hogy a Zöldek feladja fundamentalizmusát, kompromisszumképtelenségét? Milyen logika vezeti a Zöldeket, és hogyan viszonyul ez a politikai konfliktusmegoldás természetének sajátosságaihoz? i. A% alapelvekről, értékekről, eljárási szabályokról és intézményekről folytatott viták mindig sokkal nehezebben rendezhetők, mint az intézmények és az eljárási szabályok konszenzuális keretei közötti érték- és elvalkalmazásról folyók. Azaz- általánosabban - az értékek és eljárások alapján intézményesített és a nem intézményesített konfliktus különbsége merül fel itt.24 A Zöldeknek a hagyományos pártoktól eltérő alapelvei és értékei (erőszak- mentesség, ökológia, bázisdemokrácia) sok problémát alapelvi szintre emelnek- s ezzel kiveszik őket a politikai kompromisszumtárgyak közül. (Részben az alapelvekről és az azok között folyó viták nehézsége miatt eltérőek az együttműködés esélyei a szövetségi - hiszen az általános ideológiai-politikai koncepciók kezdései itt megkerülhetetlenek - és a tartományi szinten.) Ez egy másik, általánosabb különbségre utal: a szimbólumokról, a szabályokról és az intézményekről folytatott vita nehezebben rendezhető, mint a részpolitikák szintjén jelentkező elosztási konfliktusok, amelyeknél mindenki „kaphat valamit”.25 Ugyanakkor az eljárási szabályok is a politikai konszenzus értékbázisán alapulnak, s határozott értékálláspontot tükröznek. így a zöldek, amikor elutasítják a hagyományos többségi elvet a párt szervezeti életében, s helyébe a konszenzuselvet állítják, valamint a társadalmi mozgalmakban folytatott aktivitásukkal megkérdőjelezik a többségi elv általános érvényét (tiltakozás az atomerőművek és az atomrakéták ellen), tulajdonképpen a többségi elv formális, disztributiv kompromisszumos logikája ellen tiltakoznak az életvédelem, a béke és az ökológia számukra materiális értékei alapján. E ponton általánosítható igénnyel megállapíthatjuk, hogy a Zöldek, az új társadalmi mozgalmak pártja a hagyományos pártok között fennálló politikai érték-, alapelv- és eljárási konszenzust alapjaiban kérdőjelezi meg, és gyökeresen új típusú alternatív, illetve innovatív javaslatai vannak. Ezért a Zöldek—SPD viszonyban jóval kiterjedtebb a kompromisszummal megoldhatatlan vitás kérdéseknek a köre, mint a hagyományos pártok között folyó vitákban. Ez egyrészt a Zöldek társadalmi mozgalmi kapcsolataiból következő „mozgalmi fundamen84