Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szirtes I. János: Svájc semlegességi politikája
mondatlan célja semlegessége értékének a megnövelése, valamint gazdasági előnyök szerzése, ugyanis a szolgáltatásai nem ingyenesek. A svájci külpolitika e vetületét a következő csoportokra lehet osztani. 1. Svájc legfontosabb technikai jószolgálata a New York utáni második ENSZ-város, Genf szolgáltatásainak a biztosításában fejeződik ki. Az országnak régi hagyománya, hogy otthont ad nemzetközi szervezeteknek. Ennek kezdete 185 6-ra tehető, a Nemzetközi Távközlési Egyesület központi irodájának (Bern) letelepítésére. Az azóta eltelt százharminc év alatt az államközi és nem állami nemzetközi szervezetek központjai gombamódra szaporodtak el Svájcban, és ma számuk eléri a 73-at. A nemzetközi szervezetek központjai nem csupán az ország földrajzi fekvése és kétségtelenül kellemes környezete miatt választották székhelyül Svájcot. Döntésük elsődleges oka az ország semlegességében keresendő. Az a körülmény, hogy Svájc a szigorú állami pártatlanság mellett kötelezte el magát, módot és lehetőséget ad mindenki számára, hogy politikai vagy személyes bizton- sági aggályok nélkül elfogadhassák ezt a székhelyet. Ez a körülmény nem elhanyagolható tényező, hiszen egy nemzetközi szervezet munkáját elvileg nem akadályozhatja a fogadó állam politikája. Elég csupán emlékeztetni arra, hogy az ENSZ-közgyűlésekre időnként egyes személyiségek nehezen kapnak amerikai vízumot, és személyes biztonságuk szavatolása sem volt mindig megnyugtató. Svájc esetében ilyen problémák általában fel sem merülnek. A svájci székhelyű nemzetközi szervezetek nagy száma így erősíti az ország semlegességi státusának a hasznát anélkül, hogy ezt az ország külpolitikája deklaráltan célul tűzte volna. Semlegességpolitikai haszna mellett Svájc a nemzetközi szervezetekből igen jelentős gazdasági hasznot is húz. így például Genf lakosságának egyhatoda külföldi, akik fizetésüket külföldről kapják, de Svájcban költik el. Ha figyelembe vesz- szük azt is, hogy Genf a világ legdrágább városai közé tartozik, nem tűnik olyan önzetlen bőkezűségnek az a hozzájárulás, amelyet a kanton és a berni kormány a nemzetközi szervezeteknek juttat. 2. Svájc számos nemzetközi tárgyalásnak, konferenciának, összejövetelnek (például Gorbacsov és Reagan első találkozójának) a színhelye. A két nagyhatalom vezetői nyilván nehezebben tudtak volna valamely elkötelezett állam területén találkozót szervezni, a semleges színhely azonban semmilyen kételyre és hátsó gondolatra nem ad, és nem is adhat alapot. A politikai megfontolásokon kívül ismét utalni kell a gazdasági tényezőkre: a küldöttségek számottevő bevételt biztosítanak. 3. Svájc semlegességi politikáját közvetve az ország azon állampolgárai is előmozdítják, akik hivatalnokként különböző nemzetközi szervezetekben tevékenykednek. Közismert, hogy a nemzetközi szervezetek beosztásait a tagok között bizonyos kulcsszám alapján töltik be. Ez alól kivételek is vannak, elsősorban akkor, amikor a különböző részt vevő államcsoportok nem tudnak megállapodni a jelölt személyében. Ilyenkor kompromisszumos megoldásként adódik 65
