Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szirtes I. János: Svájc semlegességi politikája
SZIRTES I. JÁNOS Svájc semlegességi politikája Európa, sőt az egész világ leghosszabb semlegességi tapasztalatokkal rendelkező, alapítása óta állandóan semleges állama Svájc. A Német-Római Birodalomból 1499-ben teljesen kiválva, az 1515. évi marignanói vereséget követően az ország gyakorlatilag mindvégig - rövidebb megszakításokkal - semleges volt. Ez a semlegesség azonban eltért a mai felfogástól, hiszen a nemzetközi jog még a XVII. században is összeegyeztethetőnek tartotta e státust a csapatok átvonulásával, a zsoldosok toborzásával, a katonák rendelkezésre bocsátásával és a védelmi szerződésekkel. Nem utolsósorban e korabeli jogfelfogás következményeképpen bonyolódott az ország több ízben háborúkba. Ezért a bécsi kongresszusig az ún. ósvájci semlegességről beszélhetünk. A napóleoni háborúkban Svájc állami felépítménye több ízben változott, és területe harcok színterévé vált. Napóleon bukása után a környező országok nagy érdeklődést tanúsítottak a svájci területek iránt. Mind Németország, mind Ausztria területi igényekkel lépett fel Svájccal szemben. Ilyen körülmények között — az „igénylők” hatalmának növekedésétől tartva - a többi európai ország érdekeltté vált Svájc önállóságának biztosításában. Ennek következményeként jött létre az 1814. május 30-i párizsi békeszerződés 6. cikkelye, amely kimondta Svájc függetlenségét és önálló kormányzását. A bécsi kongresszus a svájci ügyek számára külön bizottságot hozott létre - de a tárgyalások vontatottan haladtak. Napóleon franciaországi partraszállása azonban felgyorsította az eseményeket, és a kongresszus résztvevői 18x5. március 15-én semlegességi deklarációt fogadtak el, amely szerint Svájcnak „az állandó semlegesség előnyeire szüksége van; ezért (a hatalmak) hajlandóak területek visszaadásával és eszközök rendelkezésre bocsátásával hozzájárulni ahhoz, hogy az ország biztosítsa függetlenségét és semlegességének fenntartását. A területi feltételek (visszacsatolások) elfogadása esetén hajlandóak .. . kibocsátani Svájc új határain belül az állandó semlegesség garantálásának nyilatkozatát.”1 Svájc a kívánt feltételeket 1815. május 27-én 55
