Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
Jugoszlávia el nem kötelezettsége és a görög kormány el nem kötelezett jellegű kezdeményezései). Intenzívek a görög-román kapcsolatok is. Papandreu kezdeményezésére a görög kormányfő és a román államfő közös levelet intézett a szovjet és az amerikai vezetőkhöz, amelyben javasolták nekik,hogy folytassák a békére és az enyhülésre vonatkozó párbeszédüket. Az utóbbi időben az albán-görög kapcsolatok is fejlődésnek indultak: 1985 elején megállapodást kötöttek a kapcsolatok fejlesztéséről, és tervezik a két ország között 1941 óta fennálló hadiállapot megszüntetését.33 Görögország törekszik kapcsolatai fejlesztésére a térségén kívüli szocialista országokkal is: Papandreu 1984-ben látogatást tett Lengyelországban (a NATO- országok ellenzését figyelmen kívül hagyva), s látogatást tervez a Kínai Népköz- társaságba is. Magyarország és Görögország kapcsolatai az utóbbi években szintén tovább szélesedtek, 1981-ben és 1983-ban miniszterelnöki találkozókra került sor, 1984- ben pedig aláírták a magyar-görög társadalombiztosítási egyezmény, amely rendezte a hazatérő görög emigránsok nyugdíjügyét. A görög kormány nagy érdeklődést tanúsít a magyar gazdaságirányítási rendszer és a magyar mezőgazdaság nemzetközileg elismert eredményei iránt. Görögország EGK-tagsága viszont kedvezőtlenül hatott a gazdasági kapcsolatok alakulására valamennyi szocialista ország viszonylatában. Minthogy ezzel a tényezővel hosszú távon kell számolni, a gazdasági együttműködés új, modern formáinak fejlesztése jelentheti e probléma megoldását. Az el nem kötelezettség jegyei A Papandreu-kormány nemzetközi politikája az el nem kötelezettség számos jegyét viseli magán. A külpolitikai „harmadik út” meghirdetése és a blokkpolitika bírálata, az Észak és a Dél ellentéte elméletének elfogadása és az új nemzetközi rend követelése mellett Papandreu különböző kezdeményezésekkel is tartalmat kívánt adni nemzetközi politikája el nem kötelezett irányzatának. E kezdeményezések közül az volt a legjelentősebb, hogy csatlakozott a „Hatok” (Argentína, Mexikó és Tanzánia államfője, illetve Svédország, India és Görögország kormányfője) felhívásaihoz (1983. május 23. és 1985. január 28.), amelyekben azok az öt nukleáris hatalomnak javasolták a nukleáris fegyverek kikísérletezésének, gyártásának és telepítésének beszüntetését, valamint e fegyverek számának azonnali jelentős csökkentését. A görög kormány 1985. január 3 i-én - közvetlenül az Új-Delhiben tartott találkozó után - Athénban külön béketalálkozót rendezett sok ország békemozgalma vezető képviselőinek részvételével.34 Papandreu Moszkvában személyesen adta át a szovjet vezetőknek a „hatok” felhívását.35 A PASZOK és a Papandreu-kormány befolyása alatt álló görög békemozga49
