Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val

ti gazdaságpolitikai beavatkozás hatásmechanizmusai, hanem a piaci feltételek változásai, a költséggazdálkodási mérlegelések tükröződtek (például a magyar vásárlások bővülése a DM árfolyamának gyengülését követően).

A magyar-nyugatnémet kapcsolatok bizonyos átmeneti diszkontinuitás, illetve alacsonyabb intenzitás és erős éves hullámzások után a hatvanas évek vége óta bontakoztak ki erőteljesebben.

i. tábládat

NDK és a% NSZK relatív jelentősége a magyar külkereskedelemben (s^á^alék)

Év

NDK

Export

Import

NSZK

Export

Import

i960

ii,4

10,2

5,3

5,6

1970

9,3

10,4

6,0

5,3

1975

9,7

10,2

5,2

7,2

1980

6,6

6,9

9,7

ii,7

1983

5,9

6,8

7,4

10,2

1984

5,9

6,4

7,4

10,7

Forrás: Világgazdaság, 1985. március 9.

A viszonylagos piaci jelentőség második világháború utáni (az 1938. évi német államterület nagysága nagyobb volt, mint a jelenlegi két német államé) folyamatos növekedésének eredményeként hosszabb ideje az NSZK második, az NDK pedig harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak. (Lásd az 1. táblázatot.) A két országra együttesen a magyar külkereskedelemnek csaknem egyhatoda jut a nyolcvanas években. (Ha a magyar-NDK külkereskedelemben folyó világpiaci árak érvényesülnének, akkor a forintban nyilvántartott magyar külkereskedelmi forgalomban az NDK aránya is megközelítené az NSZK-ét, s a két német állammal lebonyolított forgalom aránya a magyar külkereskedelemben csaknem egyötödöt tenne ki.) Bizonyos objektív történelmi meghatározottságok létére utal, hogy félévezred sokrétű és erőteljes változásai ellenére a két Németország és Magyarország közötti külkereskedelmi kapcsolatok aránya a magyar külkereskedelemben belesimul a hosszú távú történelmi átlagba. Az elmúlt félévezred során azonban a magyar társadalmi-gazdasági fejlődés nemzetközi összehasonlításban is kimagasló mértékben vált külgazdaság-érzékennyé. A két Németországba irányuló magyar export ma már a magyar nemzeti jövedelemnek kereken az egytizedét realizálja (a XVI. század elejére becsülhető 0,2-0,3 és a második világháború előtti 3 százalékkal szemben), azaz az NDK-val és az NSZK- val kialakított gazdasági együttműködés jellege, minősége megnövekedett jelentőségűvé vált a magyar újratermelési folyamat alakulása szempontjából.

Történelmileg a magyar munkaerő külföldi szakképzésében, munkakészsé