Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
Az NDK és az NSZK területét képező országrészekkel intenzívebb gazdasági együttműködés csak az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés után bontakozott ki. A magyar kivitelnek 1913-ban 17, 1922-ben 14, majd 1938-ban 38 százaléka talált piacot Németországban. A magyar kivitel oroszlánrésze mezőgazdasági termékekből állt, ugyanakkor az 1938. évi magyar összkivitel 11 százalékát kitevő gépipari termékek legnagyobb vásárlója is Németország volt, 18 százalékos részesedéssel. Az 1938. évi német bevitel 2 százaléka, a villamosipari importnak azonban egyötöde származott Magyarországról. A második világháború következményeivel összefüggő történelmi változások mind Magyarországon, mind az NDK-ban és az NSZK-ban erőteljesen módosították a gazdasági fejlődés belső és külső feltételeit, a viszonylati orientáció jellemzőit. A KGST-együttműködés rendszerének kialakulása után a Magyarország és az NDK közötti, tervezési együttműködésre alapozott gazdasági kapcsolatok már az ötvenes években gyors fejlődésnek indultak, új típusú formákkal gazdagodtak. A hetvenes években a Magyarország és az NDK közötti külkereskedelem megháromszorozódott. A világgazdasági környezetnek a nyolcvanas években végbement változásai természetesen nem hagyták érintetlenül a magyar-NDK kapcsolatokat sem, s a hetvenes évtized dinamikus fejlődése némileg megtorpant. Az 1980-1984 közötti időszakban a magyar-NDK külkereskedelem összesen 35 százalékkal bővült. A magyar kivitel 660-ról 896 millió rubelre, a magyar import 695-ről 970 millióra növekedett. Magyarország részesedése az NDK külkereskedelmi forgalmában 1960-ban 4,3, 1970-ben 5,2, 1980-ban 6,2, majd 1984-ben 5,1 százalék volt. Hosszú időn át Magyarország az NDK ötödik, 1982 óta a negyedik legfontosabb külkereskedelmi partnere. A magyar-NSZK külkereskedelmi forgalom volumene 1970-1981 között több mint megnégyszereződött, értéke 1 milliárdról 4,6 milliárd DM-re nőtt. (Az árucsere-forgalom statisztikai számbavétele Magyarországon és az NSZK-ban nem azonos. A nyugatnémet statisztika a bérmunkaügyleteknél mind az export-, mind az importoldalon szerepelteti az alapanyag értékét is. A magyar külkereskedelmi statisztika csak a bérmunkadíjat tünteti fel az exportban. A kétféle számbavétel a forgalmi értéket, sőt esetenként a trendeket is eltéríti.) A dekonjunkturális jelenségekkel, az illeszkedési feszültségekkel, illetve a külkereskedelmi ártrendek alakulásával összefüggésben az összforgalom DM-ben 1982-ben és 1983-ban csökkent, s csak 1984-ben érte el az 1981. évi színvonalat. A forgalom dinamikája azonban a nyugatnémet kivitelben volt erőteljesebb, a Magyarországról származó nyugatnémet import lassúbb ütemben bővült. így Magyarország aránya az NSZK összexportjában 1970-ben 0,42, a tetőzést jelentő 1981. évben 0,67, 1982-1983 átlagában pedig 0,58 százalékot tett ki. Ugyanakkor Magyarország részesedése az NSZK összimportjában 0,48, 0,53, majd 0,48 százalékot tett ki, azaz az elmúlt másfél évtized átlagában lényegében változatlan (s az 1938. évinek egynegyedét érte el). Figyelemre méltó viszont, hogy a forgalom alakulásában nem a közpon20
