Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - Kádár Béla: Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val
KÁDÁR BÉLA Magyarország gazdasági kapcsolatai az NDK-val és az NSZK-val Az egyes országok közötti gazdasági együttműködés mennyiségi és minőségi paraméterei minden korban megvilágítják a történelmi folyamatok, a gazdaságfejlődés és az emberi, nemzeti közösségek, államok közötti érintkezés főbb összefüggéseit. A külgazdasági kapcsolatok viszonylati szerkezetét, a külgazdasági partnerválasztást változatos tényezők alakítják. Korábbi történelmi időszakokban természetföldrajzi tényezők, a földrajzi fekvés, az országok szomszédsága, a természeti erőforrásokkal való ellátottság döntő mértékben befolyásolta az országok közötti munkamegosztás irányát, mértékét. A nemzetállamok kialakulása nyomán erősödtek a történelmi-politikai kötődésen alapuló kapcsolatok. A századunk második felében felbukkanó, de különösen a legutóbbi 10-15 évben felerősödő világgazdasági irányzatok is arra utalnak, hogy a korszerű gazdasági növekedés, az ipari munkamegosztás meghatározóvá válása, valamint a növekedés nyersanyag- és energiaigényességének, a fajlagos szállítási költségeknek a csökkenése általában mérsékli a természetföldrajzi tényezők, a földrajzi fekvés szerepét a külgazdasági partnerek kiválasztásában. Az „idő felgyorsulása”, a nemzetek közötti erőviszonyok és a nemzeti érdekek sűrűsödő változásai megkoptatják, módosítják a történelmileg kialakult kapcsolatok kötőerejét. A politikai szempontok súlyát a partnerválasztásban a háborús állapot vagy a számottevőbb nemzetközi feszültségek növelik, a nemzetközi vagy regionális politikai enyhülés viszont csökkenti. Korunk globális folyamatai általában a földrajzi, történelmi, politikai tényezők viszonylagos jelentőségének csökkenésével párhuzamosan a tágabb értelemben vett strukturális tényezők szerepét domborítják ki a nemzetállamok közötti együttműködés alakulásában. A globális irányzatokon belül sajátosan alakult a világgazdaságilag kis egységnek számító országok viszonylati orientációja. A kis országok korlátozottabb növekedési erőforrásai nem teszik lehetővé; kivitelük nagyságrendje, különösen a nagyobb méretű felvevőpiacokat, piacszervezetet, eladás utáni gazdasági-műszaki szolgáltatásokat, nagyobb kereskedelmi költségeket igénylő gépipari exportjuk 18
