Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Bényi József: Európa és a Kulturális Fórum

rális személyiségek, akik régóta ismerték egymást, és akiket a szakmai együttműködés ezer szála fűz össze, eltérő vélemény esetén sem kívánták elveszíteni egymás barátságát. Több kivétellel ugyan, de kerülték a hidegháborús időszakra emlékeztető hang használatát, a különbségek ellenére igyekeztek felfedni azt is, hogyan és miben lehet egymáshoz közeledni. Mindez a munkabizottságokban kedvező légkört teremtett. Jórészt talán ezért erősödött meg hirtelen az a nyugati politikai igény, hogy ilyen megbeszélések helyett „szabad” vitákat kell tartani, az ügyrend túlságosan merev. Voltak „szabad” viták, hangnemükben és jellegükben nem különböztek az ügyrendi keretekben folyó vitáktól, nem gyengítették a barátságos eszmecseréket politikai ütközésekkel. Mindez megerősítette, hogy az ügyrend jó keretet ad az eszmecserékhez, megengedi az eltérő nézetek szabad kifejtését, nincs szükség változásokra.

A fórumon összesen 250 javaslat született. Ez a számadat nem egyértelmű, mert ennél jóval több, ha ideszámítjuk a kiegészítő vagy helyesbítő javaslatokat, de kevesebb, ha csupán az ügyiratszámokat vesszük figyelembe. (Egy ügyiratszámon több javaslat is volt.)

A javaslatok több mint felét hivatalos jelleggel terjesztették elő. A munka- bizottságok dokumentumai adják a fennmaradó részt. 87 javaslat szerzője a Varsói Szerződés egyik (vagy több) tagállama volt. A NATO-országok 108 javaslatot terjesztettek elő, a semlegesek és az el nem kötelezettek pedig 22-t.

Körülbelül ngyven javaslatot lehet tartalma alapján politikai, eszmei jellegűnek minősíteni. Ez a szám is viszonylagos, hiszen a határokat nem lehet pontosan megvonni.

Negyvenkét javaslat ajánl szimpóziumokat, szemináriumokat, értekezleteket; tizennégy fesztiválokkal, biennálékkal kapcsolatos. Alapítványok, szervezetek keretében, díjak létesítésével keresi a javulást tizenkilenc javaslat, tizenhárom pedig kiállítások rendezését javasolja. Közülük öt a közgyűjteményes intézetek jobb együttműködését szorgalmazza. Katalógusokkal, kiadványokkal szeretné bővíteni a kulturális alkotások terjesztését és a nemzetközi együttműködést huszonkét javaslat. Nagyjából a fordítások és a könyvkiadás kérdéseivel foglalkozik tizenkilenc javaslat. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozik tizenhat javaslat. További tizenegy az oktatás, a képzés fontosságát húzza alá különböző elképzelések ajánlásával. A közös alkotások számát kívánja bővíteni öt javaslat.

A többi javaslatot nehéz bármilyen csoportba besorolni.

A javaslatok túlnyomó része - a madridi mandátum hármas tagozódását követve - az együttműködés bővülését szorgalmazza, kisebb részük a kulturális alkotások terjesztésével vagy az együttműködés és terjesztés kombinációjával foglalkozik. Csupán elenyészően kevés vonatkozik a kulturális alkotás témakörére.

Tizenhárom olyan javaslat van, amelynek társszerzői között megtalálhatók mindhárom államcsoport (szocialista; NATO - Közös Piac; semleges - el nem kötelezett) képviselői. Öt javaslatot szocialista és NATO-állam együttesen terjesztett elő.

10