Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Bényi József: Európa és a Kulturális Fórum
volt anyagi, technikai akadálya annak, hogy a magyar kultúra neves képviselői nagy számban legyenek jelen a tanácskozáson. Szokatlan, ugyanakkor természetes is, hogy a magyar küldöttség volt számszerűen az egyik legnagyobb: létszáma csaknem elérte a 70 főt. E belső előkészületeket folyamatos „külső” felkészülés kísérte. Nagy érdeklődéssel figyeltük, hogy mások miként készülnek. Segítettek bennünket a szocialista országok közös felkészüléséből, álláspontjainak egyeztetéséből származó előnyök. Valamilyen formában tanácskoztunk a többi résztvevővel is. Elmondtuk véleményünket, meghallgattuk a többiekét, kérdeztünk, tájékoztattunk, vitatkoztunk. Külön ügyeltünk arra, hogy Európa kis országai folyamatosan ismerjék a felkészülés helyzetét, érdeklődésüket felkeltsük, hogy alkotó részesei legyenek majd a konferencia munkájának. A Kulturális Fórumot — az előkészítő tanácskozáson elhatározott napirendet követve - a házigazda ország képviselője, Lázár György üdvözölte. A Kulturális Fórum első hetében, nyilvános üléseken, a részt vevő államok ismertették véleményüket, várakozásaikat a Kulturális Fórum kapcsán. Minden delegáció hangoztatta, hogy érdekelt a tanácskozás eredményességében, és sikert remél. Ezt követően négy héten át négy kisegítő munkaszerv tárgyalt a napirendben meghatározott témákról. Az első a képzőművészet különböző területeivel foglalkozott, így a festőművészettel, grafikával, fotóművészettel, szobrászattal, formatervezéssel, az építészettel, valamint a történelmi és kulturális műemlékek védelmével. A második az előadóművészet körében vizsgálta a helyzetet, a haladás feltételeit. Ebben a színházról, a táncról, a népművészetről, a zenéről, valamint a rádió és a televízió kulturális műsorairól folyt vita. A harmadik bizottság az irodalo?nról folytatott eszmecserét, ideértve a kiadás és fordítás kérdéseit, figyelmet fordítva a kevéssé elterjedt nyelvek irodalmára. A negyedik munkaszerv egymás kultúrájának ismeretéről, a kultúra terjesztéséről tárgyalt. Megvitatta a kutatás, a képzés és a könyvtárak helyzetét, a kulturális örökséget, tekintetbe véve a részt vevő államok kulturális sokszínűségét, eredetiségét, és tárgyalt a múzeumokról, kiállításokról. E négy kisegítő munkaszerv tevékenysége nem volt nyilvános, így a munka tárgyszerűbb lehetett, kevesebb volt a propagandának szánt megállapítás. A hatodik hét tervezett feladata az volt, hogy összefoglalja a korábbi hetek tárgyalásait, és „kidolgozza a Kulturális Fórum következtetéseit”. A konferencia zárófelszólalásokkal ért véget. Az utolsó felszólalás joga a magyar küldöttség vezetőjét illette meg. Az államokat miniszterek, államtitkárok, nagykövetek és más magas rangú személyiségek képviselték. A kulturális személyiségek között nagy számban voltak olyanok, akiknek alkotásaira, véleményére figyel az európai és észak-amerikai közvélemény. Az alkotók, a terjesztők, a kritikusok, a művészetek elméleti művelői és szakértői mondták el nézeteiket, indokolták javaslataikat. 8
