Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Morishima, Michio: Miért "sikerült" Japánnak? Nyugati technológia és a japán ethosz - Gálos Katalin: Robert C.Christopher: A japán szellem
színvonalasan egy konkrét történelmi időszakban. Különösen hasznosak a részletes ismertetések az egyes konkrét problémákról az NSZK-ban folytatott vitákról, a döntéseket befolyásoló tényezőkről. Az a tény azonban, hogy az NSZK-t lényegében (a keleti politikára vonatkozó résztől eltekintve) saját szövetségi rendszerében, ott is a multilaterális hatásmechanizmusokra koncentrálva mutatja be, bizonyos hiányérzetet is kelt. így például a francia-nyugatnémet kapcsolat nemcsak egy bilaterális viszony a nyugati szövetségi rendszeren belül, részletesebb elemzése gazdagította volna az egyébként elfogadható alapkoncepciót. Ugyanez vonatkozik a két német állam viszonyára is, amely persze önmagában is monográfiára méltó. Az NSZK kül- és biztonságpolitikájában a másik német államhoz való viszony a könyvben ismertetettnél nagyobb szerepet játszik. Feltétlenül nagyobb figyelmet kellett volna kapnia a biztonságpolitika gazdasági meghatározóinak, nemcsak az energiaellátás, hanem a technológiacsere, a nemzetközi tőkekapcsolatok kérdéseiben is. Ezek az észrevételek azonban semmiképp sem csökkenthetik a mű értékeit, szinte hézagpótló jellegét. Az NSZK biztonságpolitikájáról folyt viták ismertetését olvasva azonban érdekes felfedezésre juthatunk: szinte nem lehet szabadulni a déja vu érzésétől. A múltbeli vitákban használt érvek ismerősen hatnak a mai napi sajtóból, a külpolitikai folyóiratok tanulmányainak lapjairól. És az is látszik, hogy a nyugati szövetség vezető hatalmával folytatott vita nem a szociáldemokrata vezetésű kormány kiváltsága. A hatvanas évek elején a kereszténydemokrata Adenauer sem tudta követni az amerikai politika módosulását. Igaz, ekkor a kelet-nyugati viszony enyhitését célzó politikai fordulatról volt szó. Nem ártana ennek a ténynek a tanulságaival szembenézni. Hajdú András MICHIO MORISHIMA: Miért „sikerült” Japánnak? A nyugati technológia és a japán cthosz (Why has Japan “succeeded”? Western technology and the Japanese ethos) Cambridge University Press, 1982. 207 1. Robert C. Christopher: A japán szellem (The Japanese mind) Pan Books, 1984. 317 1. Azon nézetek kialakulásában, hogy az elkövetkező századokban Földünk nagyobb régiói közül a Csendes-óceán melléke emelkedik ki és válik a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok centrumává, érdekes módon nem az Egyesült Államok, nem is a milliárdos lakossággal rendelkező Kína, hanem a hozzájuk képest korlátozott erővel bíró Japán fejlődése játszotta a tőszerepet. Az a politikai és gazdasági változás, amely magában Japánban, valamint aligha megkérdőjelezhető módon, kisugárzásaként Kelet- és Délkelet-Ázsia más országaiban végbement, késztette a társadalom- és politika- tudományok művelőit arra, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet szenteljenek a Kínán túli területekre is. A Csendes-óceán övezete, amely Japánnak a múlt század végén megkezdődött kapitalizálódása ellenére sokáig félperiferikus terület maradt, ma Európa és Észak-Amerika mellett az ún. centrum egyik legfontosabb térségévé vált. Amennyiben elfogadjuk azt a tételt, hogy a centrummá válás folyamata Kelet-Ázsiában a szigetországban bekövetkezett fejlődés következményének is tekinthető (sok más tényező kedvező egybeeséséről nem elfeledkezve), akkor jogosnak mondható annak vizsgálata, hogy miért éppen Japán indította meg a térség felértékelődésének folyamatát. Mi az, ami a felkelő nap országát ilyen szerep betöltésére képessé tette? Milyen sajátosságok magyarázzák vagy indokolják a szigetország csodaként emlegetett gazdasági kiemelkedését, műszaki tudományos élretörését ? Michio Morisbima és Robert C. Christopher írásai a Japánnal való ismerkedést, a szigetvilág társadalmi-tudati sajátosságainak megértését hivatottak elősegíteni. A két kötet összekapcsolását külön indokolja az, hogy egy japán és egy amerikai szerző fejti ki gondolatait lényegében egyazon témáról. Mori- shima (jelenleg a London School of Economics and Politics professzora) megközelítésében és a problémák kifejtésében erőtelje
