Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 1. szám - SZEMLE - Ustor Endre: Gazdasági erőszak a nemzetközi kapcsolatokban (Adalék a "gazdasági háborúk" témaköréhez)
dója Kuba ellen. Nagy diplomáciai nyomással igyekszik az összes számba vehető államot arra kényszeríteni, tiltsák be a kereskedést Kubával, a hajóstársaságokat pedig arra, tagadjanak meg minden velük kapcsolatos szállítást. Az USA-nak ez a gazdasági háborúja durván sérti a nemzetközi jogot. Az ENSZ alapokmányának (2. cikk 4. pont) értelmében a tagállamok kötelezettséget vállaltak, hogy mindenféle erőszakos fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell. Tilos tehát nemcsak a fegyveres kényszer, vagyis a fegyveres háború, hanem az erőszak alkalmazásának minden módja, tehát a gazdasági háború is.”3 Ennek a meghatározásnak az az érdeme, hogy idézi a mai nemzetközi jog alapvető szabályát4 viszont hibája, hogy nem alkalmazkodik az említett fogalom tartalmához, amiből zavar származik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ENSZ alapokmányára épülő mai nemzetközi jogban nem a fegyveres háború a jogsértő, hanem a fegyveresen támadó állam, az agresszor magatartása az. A fegyveres önvédelmet gyakoroló állam magatartása nem.5 Ugyanígy nem a gazdasági háború tilos, hanem annak az államnak a magatartása, amely fegyveres erőszak alkalmazása nélkül, gazdasági eszközökkel, intézkedésekkel - vagy ilyen intézkedésekkel való fenyegetéssel - kényszeríti rá akaratát vagy igyekszik azt rákényszeríteni egy vagy több más államra. A nemzetközi fórumokon és a nemzetközi jogi irodalomban az ilyen tilos tevékenység megjelölésére a gazdasági nyomás, gazdasági kényszer, erőszak, gazdasági agresszió kifejezések terjedtek el. Tilos-e? „A szocialista nemzetközi jogtudomány álláspontja egységes abban, hogy ez a fogalom (az alapokmány 2. cikkének 4. pontjában említett erőszak fogalma) az erőszak minden formáját felöleli... Nem megalapozott a polgári nemzetközi jogászok jelentős része által képviselt álláspont, mely az alapokmány idézett rendelkezését csupán a fegyveres erőszakra akarja korlátozni.. .”6 A nemzetközi szerződések jogának kodifikálásával foglalkozó konferencián 1969. május 23-án egyhangúlag elfogadott (és a záróokmányhoz csatolt) nyilatkozat is ünnepélyesen elítéli a katonai, politikai és gazdasági nyomás minden formáját, amelyet valamely állam más állam ellen fejt ki avégből, hogy azt nemzetközi szerződés létesítésére kényszerítse.7 Még nagyon sok nemzetközi jogilag jelentős szöveget idézhetünk, amely alátámasztja azt a felfogást, hogy az államok közötti gazdasági erőszakot a nemzetközi jog tiltja. Az ENSZ közgyűlése 1970. október 24-én, az ENSZ fennállásának 25. évfordulóján konszenzussal elfogadta „Az államoknak az Egyesült Nemzetek alapokmányával összhangban levő baráti kapcsolatait és együttműködését szabályozó nemzetközi jogi elvekről szóló deklarációt”.8 122
