Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - SZEMLE - Faragó István: Az atomfegyverek elsőkénti bevetésének tilalmáról
európai nukleáris erőinek jelenlegi helyzete túlságosan komoly hiányosságokat mutat ahhoz, hogy ezt meghatározatlan ideig eltűrjék”.25 Az elmúlt években megvalósított, illetve elhatározott csökkentés után is túlságosan soknak tartják a rövid hatótávolságú harcászati fegyverek, különösen a tüzérségi atomlőszerek mennyiségét. Kifolgásolják e fegyverrendszerek telepítését is. Túlságosan közel vannak ugyanis az esetleges frontvonalhoz, így nagy a valószínűsége annak, hogy az atomtüzérséget egy konfliktusnak már a korai szakaszában hagyományos eszközökkel is megsemmisítse az ellenfél. A harcászati atomfegyverek kölcsönös visszavonása mellett foglalt állást jelentésében a Palme-bizottság. Javasolta harctéri atomfegyverektől mentes folyosó létrehozását Közép-Európában, amely később kiterjedne a két szövetségi rendszer északi és déli szárnyára. A pontos földrajzi meghatározást tárgyalásokon lehetne tisztázni; a bizottság hozzávetőleg 150-150 kilométeres szélességet javasolt. E sávon belül megtiltanák a nukleáris lőszerek tárolását. A svéd kormánynak az atomfegyvermentes folyosóra vonatkozó felhívására a Szovjetunió, az NDK, hazánk és más szocialista országok pozitívan válaszoltak, de azt javasolták, hogy szélességét mindkét oldalon 250-300 kilométerben határozzák meg. Egyértelműen negatívan reagáltak a javaslatra a NATO-tagállamok. Elutasító álláspontjukban szerepet játszhatott az is, hogy attól tartottak: az atomfegyvermentes folyosó napirendre kerülése tovább erősítheti a közvélemény ellenállását az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésével szemben. Csodák természetesen ettől a javaslattól sem várhatók, még akkor sem, ha végül tárgyalások útján megállapodás születne erről. Mégis fontos precedenst jelentene. Ez lenne ugyanis az első megállapodás a harcászati atomfegyverek kölcsönös korlátozásáról. Ennek feltételezhető politikai hatását általában lebecsülik a nyugati szakértők. A közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról egy esetlegesen létrejövő megállapodás a legjobb esetben befagyaszthatja a rövidebb ható- távolságú, harcászati atomfegyverek jelenlegi készleteit, de aligha kínál közvetlen megoldást a harcászati atomeszközök ezreinek fokozatos csökkentésére és Európából való kivonására. A katonai struktúrák eltérése, a készletek különbözősége, továbbá a hagyományos és nukleáris eszközök kedvezőbb fizikai szétválasztása miatt a harcászati atomfegyverek kevésbé problematikusak a Varsói Szerződés, mint a NATO számára. Ily módon az atomfegyvermentes folyosó létesítését a szocialista országok részben kedvező politikai hatásuk miatt tartanák előnyösnek, részben áttörésnek tekintenék a harcászati atomfegyverek Európából való eltávolításának folyamatában. Jonathan Deannek, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon részt vett amerikai küldöttség korábbi vezetőjének megállapítása szerint egyre nyilvánvalóbb annak szükségszerűsége, hogy e fegyverek korlátozásáról tárgyalásokat kezdje- jenek. A harcászati atomfegyverek lennének azok a nukleáris eszközök, amelyeknek bevetésére elsőként kerülne sor egy esetleges konfliktus esetén a világnak ezen a részén, ahol a legjelentősebb a katonai szembenállás.26 Az atomfegyvermentes 94