Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 5. szám - KÖNYVEKRŐL - Rathmanné Thury Mária: Renate Kicker - Andreas Khol - Hanspeter Neuhold (szerk.): Külpolitika és demokrácia Ausztriában. Struktúrák, stratégiák, állásfoglalások. Kézikönyv
A vállalatgazdasági szférák együttműködése valószínűleg nem csekély szerepet játszott abban, hogy a bizottság egyik folyóiratában, az European File-ban 1985 áprilisában néhány érdekes módosítási javaslat látott napvilágot. Ennek értelmében az EK 1988-ig egyetlen vámdokumentumot kíván érvényesnek tekinteni, a jelenleg forgalomban lévő 70 helyett. Hosszú távon a formalitásokat nemcsak enyhíteni fogják a Közös Piac belső kereskedelmében, hanem meg is szüntetik. E néhány javaslatnak hiba lenne természetesen túl nagy jelentőséget tulajdonítani, főleg azért, mert legtöbbje eléggé általános, politikai jellegű deklaráció. Mégis figyelmet érdemel, hogy valami mozgás tapasztalható korábban tabunak tekintett területeken. A jelentés nem közömbös abból a szempontból sem, hogy a deklaráció aláírói között nagy bankok, pénzintézetek képviselőinek, vagy - többnyire a műszaki-strukturális átalakulás élvonalbeli ágazataiban működő - transznacionális nagyvállalatok vezetőinek a neve szerepel. Alig vagy egyáltalán nincsenek képviselve a nemzetközi szerkezetátalakulási folyamatokban lemaradó ágazatok (textil- és ruházati ipar, bőripar, kohóipar stb.). Ennek megfelelően a jelentésben előterjesztett javaslatok is a műszakilag élenjáró ágazatok érdekeit tükrözik. A vita ugyan még nem fejeződött be a közgazdasági szakirodalomban a gazdaságba való állami beavatkozás célszerű területeiről, formáiról, mechanizmusairól, terjedelméről, a fejlettségi szint, a fejlődéstörténeti örökség, a nemzetpszichikai sajátosságok és az állami beavatkozás terjedelme és erőssége közötti kapcsolatról, az azonban tény, hogy a fejlett piacgazdaságokat tömörítő EK-ban a legnagyobb veszélyt, a legszűkebb növekedési keresztmetszetet a túlzott állami beavatkozás, a magánkezdeményezést gátló túlzott bürokratikus szabályozás jelenti. Különösen kedvezőtlenül befolyásolja a bürokratikus szabályozás, a túlzott állami beavatkozás, a piaci viszonyok mesterséges torzítása az élvonalbeli ágazatok fejlődését. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a műszakilag élenjáró ágazatok fejlődését elsősorban a piacnagyság határozza meg. Korántsem véletlen, hogy az Egyesült Államok és Japán világgazdasági pozíciói a sorozatigényes, tehát kiterjedt értékesítési piacokat igénylő ágazatok termékei körében a legkedvezőbbek, míg az EK pozíciói éppen ezeken a területeken romlottak a hetvenes években a legerőteljesebben. Az egységes, akadálymentes EK-piac létrejötte tehát mindenekelőtt a műszaki fejlődés hordozóágai számára létfontosságú. A közös piaci protekcionizmusról szóló jelentés nem hagy kétséget az iránt, hogy a vázolt gazdasági problémák megoldásához politikai akaratra, politikai döntésekre van szükség. A nemzetközi szerkezetátalakulási folyamatokban lemaradó ágazatok, régiók, embercsoportok érdekeivel az átlagosnál erőteljesebben összefonódott közös piaci bizottság eddig nem segítette elő az EK offenzív jellegű világgazdasági alkalmazkodását, a kor realitásaihoz történő igazítását. Az ehhez szükséges politikai döntések jellegétől, minőségétől, a döntéshozatali sebességtől nagymértékben függ, hogy a vállalati-vállalatgazdasági szféra önálló fellépése, véleménynyilvánítása stabil, állandó eleme lesz-e a fejlett tőkés országokban folyó bonyolult stratégiaformálásnak, vagy csak kivételes helyzetben, kivételes, átmeneti jellegű epizódnak bizonyult. Losonc^ Miklós RENATE KICKER-ANDRE AS KHOL -HANSPETER NEUHOLD (sZerk.) : Külpolitika és demokrácia Ausztriában. Struktúrák, stratégiák, állásfoglalások. Kézikönyv (Aussenpolitik und Demokratie in Österreich. Strukturen, Strategien, Stellungnahmen. Ein Handbuch) Wolfgang Neugebauer Verlag GmbH, Salzburg, 1983. 463 1. és függelék A címben jelzett két fogalom ritkán szerepel egymásra vonatkoztatva, s most egy több mint 500 oldalas könyv címlapján olvasható. Renate Kicker a kötet előszavában megjegyzi, hogy a külpolitika terén mutatkozó demokráciadeficit irányította az osztrák politológusok és jogászok figyelmét az okok vizsgálatára. Az 1979 és 1983 között folytatott kutatás céljaként a külpolitika és a nyilvánosság viszonyának, valamint a külpolitika alakításában való demokratikus részvétel lehetőségeinek elemzését jelölték meg. A kérdésfeltevés Ausztria vonatkozásában már csak azért is feltűnést kelt, mert a hetvenes években eléggé általános volt az a véle152
