Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése
30 milliárd dolláros csökkenést kockáztatott volna. A hitelkapcsolatok megszakítása mellett a károk még nagyobbak lehetnének.13 A szállítások leállítása nagymértékben sújthatja az exportőr ország termelőit is. Az Egyesült Államok a világ gabonatermelésében 18-19 százalékkal, a világexportban azonban az elmúlt években mintegy 65 százalékkal részesedett.14 Ez az Egyesült Államok számára a gabonaembargó alkalmazását túlzottan kockázatossá teszi, s a saját gazdaság számára nagy károk lehetőségét hordja magában.15 Egy kanadai szerző tanulmánya méltán állapítja meg: „A gazdasági szankciók nem érzékenyek a »finomszabályozásra«: nehézkes eszközök, amelyek könnyen eltévesztik igazi céljukat, sőt bumeránghatásuk lehet.”16 Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági háborúk káros és irracionális következményeinek a felismerése a nyugati politikai és gazdasági körökben egyre szélesebbé válik. Talán remélni lehet, hogy egyszer a nem távoli jövőben ez a külgazdasági és külpolitikai gyakorlatban is megfelelően tükröződik. A gazdasági háborúk „globális” veszélyei A gazdasági háborúk elutasítása nemcsak szűkebb hatékonysági és ésszerűségi okokból szükséges. A gazdasági háborúk negatív következményeikkel az egész emberiség fejlődése szempontjából rendkívüli károkat okoznak. Különösen a gazdasági „hidegháború” következtében jelentős gazdasági nyereségektől foszthatják meg magukat az egyes országok és csoportosulások mind külön-külön, mind együttesen. A gazdasági háború élénkülése az utóbbi évtized világgazdasági válságából indult ki. Következményeiben azonban már számos területen olyan méretekben hat vissza, ami a válságból való kilábalást érdemlegesen nehezíti, sőt több területen (például globális problémák) egyszerűen lehetetlenné teheti. A megváltozott világgazdasági feltételek között az utóbbi évtizedekre a gazdasági háborúk jellege és következményei alapvetően megváltoztak. Némi túlzással a helyzetet akár az atomfegyvereknek a háborúk jellegére gyakorolt hatásával is párhuzamba lehet állítani. Az intenzív együttműködés szükségességének és a kölcsönös függésnek a korszakában a gazdasági háborúk egyre nagyobb mértékben válnak önpusztítóvá és értelmetlenné, s abba egyik fél sem bocsátkozhat ma már a győzelem reményével. S hogy közvetlenül sem teljesen alaptalan a nukleáris háború analógiája, hadd utaljak csak a gazdasági „hidegháború” körülményei kólán elmaradt akciók miatt esetleg bekövetkező „környezeti robbanás” beláthatat- zött következményeire. A gazdasági háború - szélesebb összefüggéseiben - a békét veszélyezteti. Teljes mértékben egyetértek George Kennannal, az ismert amerikai tudóssal és diplomatával. „Azonnal és teljes mértékben abba kell hagynunk a gazdasági hadviselés minden fajtáját. Ezek az új háborúra való felkészülésnek, nem pedig megelőzésének eszközei.”17 78
