Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
november 26-i tanácskozás56 a magyar jóvátétel ügyét is lezárta: az amerikai küldöttség csatlakozott a párizsi értekezlet ajánlásához, és elfogadta a 300 millió dolláros jóvátételi összeget. A tanács november 29-i, 11. ülésén Bevin - megváltoztatva november 11-i álláspontját - elismerte, hogy a román és a magyar béke- szerződésnek a szövetséges csapatok kivonulását előíró cikkelyével korábban már egyetértett, s ha felülvizsgálatába nem egyeznek bele, nem szorgalmazza a kérdés újratárgyalását.57 A külügyminiszterek december 5-ig befejezték a román, bolgár és magyar szerződés gazdasági rendelkezéseire, a kártérítés nagyságára, a Duna- konferencia összehívására vonatkozó vitájukat. A görög-bolgár határ, a trieszti statútum, az olasz és a bolgár jóvátétel kérdésében is kölcsönös engedményeken alapuló megállapodások születtek. így december 6-án, a tanács 17. ülésén már átadhatták a szerkesztő bizottságnak a békeszerződéseket, amely egyhónapos New York-i munkával végső formába öntötte az aláírandó szövegeket. A német és osztrák kérdés, a legközelebbi tanácsülés időpontja és napirendje, a szövetséges csapatok Európából való visszavonását előirányzó amerikai javaslat vitája még napokig tartott, de a Külügyminiszterek Tanácsa végül megegyezett az öt béke- szerződés aláírásának 1947. február 10-i időpontjában is. A New York-i ülésszak vitái és sikeres befejezése nem keltettek visszhangot a világsajtóban. A párizsi értekezlet után ezen a fórumon visszatértek a nagyhatalmak egyhangúságának elvéhez, s noha a Külügyminiszterek Tanácsa legnehezebb tárgyalásaira ekkor került sor, a mielőbbi befejezést sürgető türelmetlenség tetőfokára hágott, s így a megegyezés lehetővé vált. A szovjet diplomácia a második világháború végére kialakult politikai realitásokat, a nagyhatalmak közösen elfogadott határozatait eredményesen védte meg. Byrnes - a nyilvánosság előtt hangoztatott „keménysége” ellenére - kölcsönös engedményekre hajlandó tárgyalópartnernek bizonyult. Az amerikai külügyminiszter a béketárgyalások befejeztével december 19-én benyújtotta - ezúttal végleges - lemondását, és 1947. január 7-én átadta helyét George Marshall tábornoknak. * A békeszerződések 1947. szeptember 15-én léptek életbe. A magyar békeszerződés tartalmának értékelésére, az aláírás, ratifikálás és életbelépés körülményeire nem térünk ki ebben a tanulmányban - ez már egy másik történet. Egészében véve a magyar kérdés tárgyalása rendkívül szerény helyet kapott a Külügyminiszterek Tanácsának béketárgyalásain. A legyőzött államok közül egyedül Olaszországot hallgatták meg a tanács ülésszakain. A „volt ellenséges” vagy akár szövetséges hatalmak nézeteit a békeszerződések kidolgozása során csak akkor vették figyelembe, ha ezeket legalább az egyik nagyhatalom támogatta, és csak akkor fogadták el, ha a Külügyminiszterek Tanácsának döntéshozatalban részt vevő valamennyi tagjának elnyerte az egyetértését. A magyar kormányküldöttség moszkvai és nyugati útjai a békeszerződést 150
