Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés

hogy a potsdami nyilatkozat XXL cikkelyének megfelelően a szövetségesek biztosítékokat kapnak arra nézve, hogy egyenlő feltételek mellett vehetnek részt a magyar kereskedelemben, nyersanyag-kitermelésben és ipari tevékenységben. Hasonló (5 évre szóló) előírásokat fogalmaztak meg a magyar vízi és légi utak használatára is. Az amerikai küldöttség javasolta a magyar szuverenitás visszaállítását a békeszerződéssel, valamint azt, hogy a békeszerződésben rögzítetteken kívül a szerződésben részt vevő államoknak más joga vagy ellenőrzési lehetősége ne lehessen.

Franciaország - noha egyik állammal sem volt hadiállapotban - 1945. szeptember 20-án javaslatot terjesztett elő a román, bolgár, magyar és finn béke- szerződéshez az Egyesült Nemzetek állampolgárai tulajdonának meghatározására. Ezt megelőzően a francia külügyminisztérium politikai osztálya elkészítette megjegyzéseit a szovjet küldöttség javaslataihoz, de ez a dokumentum hivatalosan nem került a Külügyminiszterek Tanácsa elé.21

A román békeszerződés-tervezet vitája 19 44. szeptember 20-án, a tanács 14. ülésén került napirendre. Az amerikai külügyminiszter felhívta a figyelmet a román kormánnyal kapcsolatos fenntartására, de ezzel együtt hajlandó volt részt venni a javaslatok megvitatásában. Molotov indítványára (az angol kiegészítések és módosítások figyelembevételével) a szovjet tervezetet vették alapul, és csak ezután tértek volna rá az Egyesült Államok előterjesztette irányelvek megtárgyalására. A katonai korlátozásokról folytatott vita alapja viszont az amerikai javaslat lett. Előbb áttekintették a szovjet-román határ, a szövetséges hajók visszaszolgáltatásának, a háborús bűnösök felelősségre vonásának, a fasiszta szervezetek feloszlatásának, a szövetséges haderők visszavonásának kérdését, s ezután került sor a londoni ülésszak egyetlen, Magyarországot is érintő vitájára Erdélyről. (Szövegünkben a lényegében azonos brit és amerikai angol nyelvű jegyzőkönyvet, a lap alján a francia jegyzőkönyv ettől való eltéréseit közöljük.)22

„A román-magyar határt illetően Nagy-Britannia és az Egyesült Államok küldöttsége általánosságban az 1938-as határvonalat javasolta, kivéve Erdélyt, amelynek egésze vagy nagyobb része Romániához való tartozásáról a két érintett állam követeléseinek tanulmányozása után kívántak dönteni.

Molotov kifejtette, hogy a tanácsnak a bécsi döntőbíráskodás semmissé nyilvánítása és” a trianoni szerződés döntésének helyreállítása a feladata. Ügy vélte, hogy ezt a döntést minden további vizsgálat nélkül meghozhatják.

Bevin emlékeztetett a fegyverszüneti egyezmény 19. cikkelyének szövegére, melyb szerint »Erdélyt (vagy annak nagyobb részét) vissza kell adni Romániának, feltéve, ha ezt a békeszerződés is megerősíti«. A brit küldöttség

a „a szövetségesek által a nagy háború után megvont határ helyreállítása. Erdély egészének visszaadása olyan döntés, amit a konferencia [Külügyminiszterek Tanácsa] azonnal meghozhat”. b „bizonyos mozgáslehetőséget biztosít”