Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
dést, a Szovjetunió nem írja alá a békeszerződést Olaszországgal.18 A nézeteltérések holtpontra juttatták az olasz békeszerződés kidolgozását. Ilyen előzmények után nyújtotta be az Egyesült Államok küldöttsége 1945. szeptember 19-én a Bulgáriára és Romániára, majd szeptember 21-én a Magyar- országra vonatkozó javaslatait („A Külügyminiszterek Tanácsa irányelvei a külügyminiszter-helyetteseknek a békeszerződések megszövegezéséhez”). Ebben kijelentették, hogy az „Egyesült Államok nem fog tárgyalni a Bulgáriával (Romániával) megkötendő békeszerződésről, amíg nem hoznak létre alakosság valamennyi demokratikus elemét széleskörűen képviselő kormányt, és nem biztosítják a lehető leghamarabb - szabad választások útján - a népakaratnak megfelelő kormány létrejöttét, amelyet az Egyesült Államok elismerhet”.19 Ha eltekintünk a területi, jóvátételi rendelkezésektől, az irányelvek mindhárom ország esetében azonosak. Magyar vonatkozásban: visszatérést írt elő a két bécsi döntés előtti, 1938. évi határhoz. A határ Romániával - mondja az amerikai javaslat - „általában véve az 1938-ban létező határvonal lesz, kivéve Erdélyt, amelynek - egészben vagy nagyobb részben - Romániához való tartozása a két állam idevonatkozó követeléseinek megvizsgálása után határozható meg”.20 Az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogok és alapvető szabadságjogok megerősítésére vonatkozó megállapodásainak megvalósítására Magyarország törvényben biztosítja a szólás, a vallás, a nyelvhasználat, a politikai meggyőződés, a gyülekezés szabadságát. Az amerikai küldöttség a fegyveres erőket a rendfenntartásra, a határvédelemre és a Biztonsági Tanács által igényelhető csapatkontingensek fenntartására kívánta korlátozni. Külön egyezményben óhajtották szabályozni a háborús bűnösök megbüntetését, a hadifoglyok hazatérését. A fegyverszüneti egyezmény 12. és 13. cikkelyének megfelelően Magyarország köteles a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának jóvátételt, a többi országnak kártérítést fizetni, a szövetséges tulajdont visszaszolgáltatni vagy megfizetni. Az amerikai küldöttség szerint a jóvátételi összeg meghatározására és a végrehajtás ellenőrzésére a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselőiből álló bizottságot kell létrehozni. Jóvátételi igényeik fedezésére a magyar kormány felhatalmazhatja az Egyesült Nemzetek kormányait a területükön lévő magyar állami (kivéve diplomáciai, konzuli vagyon), illetve állampolgárai vagyonának átvételére, illetve átadhatja az Egyesült Nemzeteknek - kivéve a Szovjetuniónak - a semleges államokban található magyar állami és magánvagyont, és kártalanítja állampolgárait az elkobzott vagyonukért. Az Egyesült Nemzetek bármelyike a Magyarországtól kapott összeggel kártalaníthatja államát vagy állampolgárait, fedezheti adósságait. Az amerikai irányelvek egyetértenek azzal, hogy a potsdami nyilatkozat, 1. és 9. (a német jóvátételről szóló) pontja értelmében a magyar kormány adja át a Szovjetuniónak a magyarországi német vagyont. (Az átadás a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanácson keresztül történjék.) Az amerikai javaslat gazdasági és pénzügyi rendelkezései előírják, 129
