Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Miklós Imre: A Magyar Népköztársaság egyházpolitikájának négy évtizedéről
gyében egyre erősödött. Amint azt Kádár János 1962-ben hangsúlyozta: „A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. Össze kell fogni a kommunistákat és a pártonkívülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a még-még ingadozókat, közömböseket, a materialista világnézet híveit és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye és a nemzet jövője. A szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása.”28 A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja az egyházpolitika terén is kinyilvánította, hogy keressük azt, ami összeköt bennünket, és ne helyezzük előtérbe azt, ami elválaszt. . . Arra törekedtünk tehát, hogy a kölcsönös megismerés szélesedjék, a bizalom erősödjék, a közös cselekvés új területeken is fejlődjék. Ilyen például az etika, a szociális együttműködés javítása, a közös nemzeti örökségek továbbépítése, az emberi élet tiszteletben tartása és védelme, a család megbecsülése, a közösség érdekeinek előtérbe helyezése. Aczél György tanulmányában hangsúlyozza: „A marxisták, éppen mert tisztelik szövetségeseik őszinte meggyőződését, azt is természetesnek tartják, hogy az egyházak folytatják a vallásos nézetek propagandáját, szilárdítják híveik meggyőződését. Nincs ideológiai értelemben békés egymás mellett élés ... tapasztalati tény, hogy minél jobb a gyakorlati-politikai viszony a hívők és a marxisták közt, annál mélyrehatóbb az eszmei kérdések körül kibontakozó párbeszéd. A gyakorlat bizonyította be, hogy ami szükséges, az lehetséges is: a világnézeti különbségek nem zárják ki a gyakorlati együttműködést a vallásos és nem vallásos emberek közt.”29 Ugyanakkor két nagy veszéllyel is számolnunk kell ezen a téren: látnunk kell, hogy a szocializmus és a haladás ellenségei a vallásos hitet politikai eszközként igyekeznek felhasználni, a marxistáknak, a szocialistáknak viszont sohasem szabad szem elől téveszteniök, hogy az ideológiai különbözőségek, ellentétek adminisztratív és politikai - hatalmi - eszközökkel sohasem szüntethetők meg A hazánkban széleskörűen kibontakozó egyházpolitikai konszolidáció méltán keltett nemzetközi elismerést is. Mindez nem elhanyagolható hozzájárulást jelentett országunk nemzetközi szerepvállalásának növeléséhez. Az enyhülés, a különböző világrendszerekhez tartozó országok közti párbeszéd és együttműködés bonyolult feltételrendszere kezdettől fogva épített a rendezett egyházpolitikai viszonyokra, a vallások szabad gyakorlásának biztosítására, a különböző világnézetek egymás melletti létezésére. 93