Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Losoncz Miklós: Nyugati stratégiai koncepciók és megvalósításuk a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokban
tónak, ha kikényszeríti a szovjet külpolitika belpolitikai gyökereinek megváltoztatását.27 E felfogás hívei úgy hiszik, hogy az Egyesült Államok képes a Szovjetuniót belülről meggyengíteni, s ennek eredményeként változásokat elérni a szovjet külpolitikában. A retorikai fordulatok, a belföldre irányuló propaganda hangvétele ellenére sincs azonban jele annak, hogy az amerikai kormány komolyan fontolóra venné katonai eszközök bevetését a Szovjetunióval szemben stratégiai helyzetének javítására. A Reagan-kormány stratégiai prioritásai a Szovjetunió belső gyengítését célzó eszközök köré csoportosulnak. Egyrészt az Egyesült Államok fegyverkezési versenyt kíván a Szovjetunióra kényszeríteni. Az amerikai fegyverkezéssel való szovjet lépéstartás várhatóan pótlólagos erőforrásokat von el a polgári ágazatoktól, ami egy ponton túl politikai feszültségeket is kiválthat, de mindenképpen szűkíti a szovjet gazdaságpolitika manőverezési lehetőségeit (például az életszínvonal emelése terén) - fogalmazták meg, többek között, érvként a fegyverkezési kiadások növelésének hívei. Másrészt a Reagan-kormány folytatni kívánja a Carter- kormány által kezdeményezett szankciók, a kelet-nyugati kereskedelem korlátozásának politikáját. Ezzel arra törekszik, hogy a Szovjetunió ne juthasson hozzá semmilyen, katonai célra is felhasználható csúcstechnológiához, illetve azt várja, hogy e politika következményeképpen a Szovjetunió nem lesz képes a legfejlettebb technológiák megvásárlásához szükséges devizát előteremteni. Általában megállapítható, hogy amíg a Carter-kormány a gazdasági szankcióknak elsősorban rövid távú külpolitikai jelző funkciót tulajdonított, addig a Reagan-kormány - bár nem zárta ki ennek felhasználását - a hosszú távú stratégiai célok elérésére helyezte a hangsúlyt. A Reagan-kormány konkrét politikai-gazdasági lépései közül mindenekelőtt a katonai kiadások évente reálértékben 7 százalékos növelésére tett kötelezettségvállalás érdemel figyelmet. (A NATO-partnerek esetében ez csupán 3 százalék.) Gazdasági téren az Egyesült Államok a lengyelországi szükségállapot bevezetésére és az abban való állítólagos szovjet közreműködésre hivatkozva, 1981. december 29-én embargóintézkedéseket hozott a Szovjetunióval és Lengyelországgal szemben. Ezek keretében felfüggesztette a Szovjetunió és Nyugat-Európa közötti földgázvezeték megépítéséhez szükséges energetikai gépek és berendezések, továbbá különböző csúcstechnológiát megtestesítő gépek és berendezések kivitelét. A COCOM 1982. január 19-20-i ülésén az Egyesült Államok javasolta a korszerű technológiák és a hagyományos kereskedelmi ügyleteken túlmutató aktív transzfermechanizmusokon keresztül a szocialista országokba irányuló kritikus technológiák exportellenőrzésének megszigorítását. A COCOM-tagországok hozzájárultak az elektronikai és számítástechnikai berendezések eladásának korlátozásához, a számítógép-software, a technikai, szervezési-igazgatási ismeretek, szakértelem transzferjének ellenőrzéséhez. 49
