Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Dunay Pál: A békekutatás szerepe a közvéleményformálásban (Kerekasztal-konferencia)
TUDOMÁNYOS ÉLET A békekutatás szerepe a közvélemény formálásában A Magyar Tudományos Akadémia Intézetközi Békekutató Központjának rendezésében 1984. december 11-13. között Budapesten került sor a békekutatás közvéleményformálásban játszott szerepével foglalkozó nemzetközi kerekasztal- konferenciára. A 21 külföldi és a 13 magyar résztvevő a három napon összesen 12 előadást hallgatott és vitatott meg. Az összejövetelt Simái Mihálj akadémikus, a Békekutató Központ Tudományos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Kifejtette, hogy bár nőtt a békekutatás közvéleményre gyakorolt hatása, gyarapodott kapcsolata a békemozgalmakkal, s a tömegtájékoztatáshoz fűződő viszony is pozitívan változott, ahhoz, hogy a békekutatók és a tömegtájékoztatás kapcsolata tovább javuljon, szükség van a tapasztalatcserére. Nem kétséges - tette hozzá Chadwick Alger, a Nemzetközi Békekutató Társaság (IPRA) főtitkára -, hogy a felnőtt lakosság leszereléssel, nemzetközi biztonsággal kapcsolatos nézeteit erősen befolyásolja a tömegtájékoztatás, s ez indokolja, hogy a békére nevelés kérdései között kiemelt helyen foglalkozunk a hírközlő szervek ilyen irányú tevékenységével. Chadwick Alger professzor előadásában hangsúlyozta, hogy az államok politikai ideológiájának értelmében a külpolitikai kérdések túlságosan bonyolultak ahhoz, hogy alakításukban a „mindennapi emberek” részt vehetnének. Elsősorban azért, mert a külpolitika „nemzeti érdekeket” érint, és széles körben úgy vélik, hogy a nemzetközi kapcsolatokat érintő döntések túlságosan fontosak ahhoz, hogy azokat egy szűk hozzáértő eliten kívül mások is alakíthatnák. Az elit a kiváltságait többek között azért is tudja megőrizni, mert a legtöbb ember elfogadja azt a tételt, miszerint „a mindennapi emberek” nem alkalmasak arra, hogy részt vegyenek a külpolitikai döntéshozatalban. Sőt az elit maga is igyekszik alkalmatlanná tenni a lakosságot azzal, hogy a külpolitikai információk jelentős részét mint titkosat kezeli, s így növeli, illetve fenntartja a tömegek tájékozatlanságát. Az emberek csak a meghozott politikai döntésekről, nem pe12 3
