Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
galmak pártja mégiscsak beépül és hasonul - amivel épp a ledönteni szándékozott rendszert újítja meg. A külpolitikai koncepció kialakítása a párttá válás lehetőségeihez kapcsolódik - a koncepciónélküliség fenntartása pedig a mozgalmi jelleg megőrzéséhez. Hogy melyik tendencia milyen mértékben fog érvényre jutni a párt további fejlődésében, azt egyelőre csak találgatni lehet. Most intenzíven küzd egymással - elsősorban az SPD-vel lehetséges együttműködés kapcsán — a párton belüli fundamentalista és reálpolitikus irányzat.48 Bármi legyen is e küzdelem végeredménye, a zöldek számára a mozgalmi bázis és a politikai hatékonyság együttes megőrzése hozhatja a további sikereket. Ez a formalizálás és a fundamentalizmus, a tűz és a víz konstruktív összeegyeztetésének útja, a „harmadik út”, amely alternatív külpolitikai koncepciók kialakításához vezethet. A zöldeké valójában „keretpárt” a különféle társadalmi mozgalmak és irányzatok együttműködéséhez. Emiatt, és mert az NSZK-ban a kis pártokat hátrányos helyzetbe hozó előírások következtében nagyon nem kifizetődő a pártszakadás, s így nagy az integráció kényszere, a pártban mindig kompromisszumos megoldások születnek, üres formulákkal, amelyeket többféleképpen lehet értelmezni. Enélkül a zöldek „egység a sokféleségben” elve aligha valósítható meg. így a zöldeknél a külpolitikai kezdeményezések eltérő értelmezései (például enyhülés, nemzetállam, önellátás) teljesen sosem tűnhetnek el. Ezek a kétértelműségek, amelyeket a „harmadikutas” társadalomelmélet alapoz meg, szükségszernek politikájukban, mert ezek nélkül aligha működhetnének együtt a párt és a mozgalom eltérő arculatú irányzatai. Ez a sajátosság a hagyományos értelemben vett, rendszerezett és világosan hangsúlyozott külpolitikai koncepció kialakítása ellen hat. Az alternatív külpolitikai koncepció határai és irányai körvonalazódnak a zöldek eddigi kezdeményezéseiben, ha más pártokéival hasonlítjuk azokat össze. A zöldek „külpolitikája” alapjaiban tér el a keresztényliberális koalíció képviselte céloktól és értékektől. Ez a jelenlegi kormány külpolitikájának aktív és radikális ellenlábasává teszi őket. Az SPD-vel kapcsolatosan már bonyolultabb a helyzet: itt egyszerre van jelen a kapcsolódás-folytatás és a különbség-meghaladás mozzanata. Az SPD godesbergi programjának első mondata a kor alapvető ellentmondásának tekinti, hogy „. . .az ember elszabadította az atomenergia őserejét, és most fél a következményektől”,49 s bírálja az önmegsemmisítő atomháborút és -fegyverkezést. Hangsúlyozottan jelen van a programban a béke- és a harma- dikvilág-politika, melyet Willy Brandt kormánya annak idején hatékonyan képviselt. A pártnak ezek a hagyományai - amelyeket a pragmatikus, kevésbé reformer Helmut Schmidt kormányzásának korszakában a párt baloldala vitt tovább (ez a vonal az ellenzékbe kerülés óta felerősödött) - kapcsolódást kínálnak a zöldek elképzeléseihez. A zöldek, például a keleti és a Németország- politikában, részben tudatosan folytatják a szociáldemokraták bizonyos kezdeményezéseit. Ám nem feledhetjük, hogy a Schmidt vezette szociálliberális koalí
