Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
ció biztonság-, energia- és harmadikvilág-politikája hívta létre az új társadalmi mozgalmak tiltakozását az NSZK-ban, és a szociáldemokrata identitás értelmezése a párt jobbszárnyán kizárja a közösséget az alternatív mozgalmakkal.50 Jelentősek a zöldek törekvéseinek eltérései a szociáldemokraták külpolitikai koncepciójától, amit a zöldek ökoszocialista irányzata az SPD egykori intencióinak következetesebb megvalósításaként s így a szociáldemokrata párt álláspontjának részben saját koncepcióján belüli meghaladásaként értelmez. A zöldek szövetségi parlamenti frakciója az ellenzéki SPD külpolitikájával szemben az „ellenzék az ellenzékben” szerepét játssza. Ez a kifejezés jól szemlélteti a két párt külpolitikájának ellentmondásos viszonyát: egyszerre áll fenn bizonyos közösség közöttük a keresztényliberális kormány keleti és Németország- politikájának hangsúlyaival szemben, ugyanakkor e téren elképzeléseik egymástól is élesen különböznek. A zöldek ebben a helyzetben, jóllehet nem rendelkeznek meghatározó politikai súllyal, mégis bizonyos fokig alakítóan szólhatnak bele a kormánypolitika, így a külpolitika folyamatába is. Az SPD-vel az ellenzék vezetéséért folytatott versenyben a szociáldemokraták bizonyos pontokon radika- lizálódásra kényszerülhetnek - ami saját baloldaluk megerősödését hozza -, nehogy „balról meghaladják” őket. így például, ha a zöldek nem követelnék olyan határozottan és egyértelműen a kilépést a NATO-ból, aligha nyerhettek volna ilyen nagy figyelmet az SPD-ben és a közvéleményben a párt baloldalán álló Oskar Lafontaine hasonló elképzelései. Az SPD balratolódása viszont már a kormány számára is bizonyos lépéskényszert jelent, s ez hangsúlyeltolódáshoz vezethet a kormánypolitika szintjén is (mint ahogy ez a környezetvédelmi politikában már bekövetkezett; és bizonyos hatásai érezhetők a béke- s a keleti politikában is). A zöldek működése így bizonyos változásokat eredményezhet a nyugatnémet külpolitikában, még ha közvetlenül nem rendelkezik is kormányzati felelősséggel vagy parlamenti többséggel. Ez a hatékonyság bizonyos fokig szükségszerű, ám e szükségszerűség túlmutat a parlament és a politika határain. A felnövekvő új generációk politizáló részének jelentős hányadát a zöldek pártja tömöríti. Az új generációk szocializációs feltételei és értékrendje a fejlett tőkés országokban - mint Ronald Inglehart és mások51 kutatásai kimutatták - jelentősen különböznek a megelőzőktől. Az anyagi jólét és a politikai biztonság feltételei között felnövekedő nemzedékek az NSZK-ban, amelyek csupán másodkézből ismerik a fasizmust és a második világháborút, eleve adottként élik meg az eltérő típusú európai társadalmi berendezkedéseket és a két német állam létét, eltérő politikai és külpolitikai prioritások felé hajlanak. Kevésbé tartják fontosnak az erős államot és hadsereget, a gazdasági növekedést, és inkább vonzódnak a politikai részvétel, az egészséges környezet és a tolerancia értékeihez. Viszont az NSZK koncentrált pártrendszerében, amelyet négy párt ural a második világháború óta, a jelentéktelenségbe száműzve eddig az összes vetélytársat,52 e stabilitás sok területen - így a külpolitikában is - megmerevedéshez, az ellenfelek által kölcsönö116
