Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
kotás folyamatának megindulását a párton belül. A már létrejött kezdeményezések visszhangja is elsősorban innen származik: e kérdések egyelőre nem tartoznak a szívesen vitatkozó párt kedvenc témái közé. Egyetlen kivétel, amelyet éppen mozgalmi gyökerei s a politikai ökológia perspektívái alapoznak meg: a harmadikvilág-politika. A harmadikvilág-politika Az NSZK a gazdasági potenciáljának növekedésével párhuzamosan egyre inkább kiépítette gazdasági kapcsolatait a fejlődő országokkal is. Ez a folyamat külpolitikai következményekkel is járt. A szociálliberális koalíció kezdeményezésére bontakozott ki a nyugatnémet „fejlődési segítség” politikája, amelynek ügyeit önálló szövetségi minisztérium intézi. Az NSZK részt vesz az ENSZ és a nemzetközi intézmények szervezte segélyprogramokban. Bonn „gazdaságközpontú” diplomáciáját a harmadik világban - főként a keresztényliberális fordulat óta - az a „doktriner liberalizmus” jellemzi, amely a szabad világkereskedelem és piac híve, nem fogadja el ennek korlátozását-szabályozását a fejlődő országok érdekében sem.36 A CDU/CSU politikája nyíltan a „nem értékmentes” fejlődési segély elvét vallja,37 amelybe a „szabaddemokratikus rend” és a nyugati orientáció támogatása mellett belefér az NSZK gazdasági érdekeinek előmozdítása is. Az NSZK harmadikvilág-politikáját már a szociálliberális koalíció időszakában is több alternatív társadalmi mozgalom bírálta, és a keresztényliberális politika csak bővítette e kritika alapjait. A harmadikvilág-iniciatívák mellett, melyeknek közvetlen célja az alternatív szolidaritási és fejlődési politika kialakítása, a békemozgalom is nagy súlyt helyez a fegyverkezés, a fegyverexport és a helyi háborúk, valamint a militarizmusnak a harmadik világban elterjedt formái elleni küzdelemre. Az alternatív harmadikvilág-koncepció alapját azonban az alternatív életforma-mozgalom alkotta meg. E mozgalom célkitűzései a következőkben fogalmazhatók meg: kis méretű, önigazgató, termelési, fogyasztási és életkeretül szolgáló egységekben folyó alternatív életmód, illetve ezeknek az egységeknek a kooperatív, centralizáció-, hierarchia- és bürokráciamentes hálózatainak létrehozása. Ennek egyik alapfeltétele a nagyipari termelésben alkalmazott technológiákkal való szakítást kínáló „alternatív technológiák” kialakítása, amelyek nem környezetszennyezők, munkaintenzívek, kis méretekben és kis tőkebefektetéssel kialakíthatók. Az alternatív technológia elméletei részben a harmadik világ tradicionális társadalmainak átalakításában láttak lehetőséget elképzeléseik megvalósítására,s az alternatív modernizáció és fejlődés koncepcióit alkották meg.38 Az alternatív harmadikvilág-koncepciók alapgondolata a következő: a harmadik világban el lehet és kell kerülni a nyugati típusú iparosodást, mivel ez a Föld elpusztulásához vezetne a környezeti ártalmak és a túlnépesedés következtében, valamint a fejlődő országokat továbbra is a fejlettek függvényeivé tenné. Ezzel IIO
