Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
szemben ökológiai és szociális szempontból, valamint a helyi lehetőségek és hagyományok alapján inkább az alternatív technológiákra és társadalomszervezésre épülő fejlődés alternatív modernizációs útja felel meg a harmadik világ országainak. A zöldek harmadikvilág-politikája az alternatív mozgalmak koncepcióinak továbbfejlesztésén alapul. A békepolitikához hasonlóan e területen voltak az alternatív mozgalmakban olyan előzmények, amelyekhez az új párt politikája kapcsolódhatott, ezért a harmadik világ problémáival kezdettől fogva megkülönböztetetten foglalkoztak és foglalkoznak a programok. A zöldek politikája e téren is ellentétben áll a hagyományos pártok, de főleg a CDU/CSU törekvéseivel, s alternatívát próbál adni a hagyományos fejlődési politikával szemben. A zöldek a nyugati orientáció általános külpolitikai elvének elutasítása, valamint az alternatív mozgalmaknak a helyi sajátosságokat és kezdeményezéseket előtérbe állító koncepciója alapján tagadják a „nyugati értékek” átültetésének szükségességét és az Egyesült Államok politikájának támogatását a harmadik világban. Ugyanígy bírálják a nyugatnémet külpolitika „doktriner liberalizmusát” és profitorientált jellegét a harmadik világ irányában. Felelőssé teszik a kapitalizmust a harmadik világ nyomoráért, alulfejlettségéért; a saarbrückeni program szerint ,,. . . e fejlődés okai egyedül és kizárólag a profitérdekek”.39 A korábbi, a harmadik világhoz profitérdekeken és a nyílt vagy burkolt kizsákmányoláson alapuló viszonyulás helyébe a szolidaritásnak és az önzetlen segítésnek kell lépnie, amelyek meghaladják az egyenértékű csere és a szabadpiac logikáját.40 De ez a segítség nem arra irányul, hogy a fejlődők ugyanolyanok legyenek, mint a fejlett országok, azaz, hogy „felzárkózzanak”, átvegyék a nyugati modernizációs mintát, hanem alternatív modernizációt kíván létrehozni. Ennek a változásnak strukturális megfelelői vannak a fejlett országokban is, hiszen ezek gazdasági-politikai struktúrája a fennálló világgazdasági rendszer hierarchikus viszonyaira épül. A harmadikvilág-politika - a zöldek „külpolitikájának” más területeihez hasonlóan - az alternatív társadalmi átalakulás általános koncepciójába illeszkedik. A világgazdaság átalakítása az alternatív fejlődéshez az önellátás tendenciájának erősítésével járulhat hozzá. Mivel a harmadik világ legnagyobb problémája az éhség és az alapszükségletek kié légi tétlensége, az „. . . alapszükségletek stratégiájának értelmében a fejlődési politika súlypontját nem az iparosításra, illetve az exporttámogatásra kell helyezni, hanem az önellátás növelésére”.41 Az alternatív koncepció itt is - mint az erőszakmentesség értelmezésénél - visszanyúl Gandhi tanaihoz, aki az indiai iparosítás útját a helyi kezdeményezésekben és adottságokban, nem pedig a nyugati minták követésében, a gépesítés és az exportfüggőség kialakításában látta.42 Az alternatív elméletben a kis, önellátó egységeknek az autonómián és az egyenlőségen alapuló horizontális kapcsolatrendszere áll szemben a jelenleg nagy, „kívülre orientált”, hierarchikus in
