Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?

ményeit is. Ismét egy olyan álláspont, amelyben keveredik az alternatív modernizáció és a reprimitivizálás tendenciája.

Az alternatív Nyugat-Európa gondolata gazdasági és politikai téren egyaránt a kooperációt állítja az integráció helyére. Míg az integrációt egységes szabályozások, előírások, intézmények közvetítik, amelyek egymással bürokratikuscentralizált és hierarchikus viszonyok révén összefüggésben lévő nemzetállamokat és -gazdaságokat kötnek össze, az alternatív kooperációban bürokrácia-, centralizáció- és hierarchiamentes, az autonómián és a bázisdemokrácián alapuló kapcsolatok vannak, amelyek a regionális-lokális, kis termelési és önigazgatási egységeket koordinálják. Az integráció szervezet - a kooperáció hálózat. De hogyan lenne képes ez a hálózati típusú, a centralizáció, a hierarchia és a kényszer, sőt az intézményesítés tendenciáinak minimalizálását célul kitűző szerveződés az olyan ökológiai és békefeladatok hatékony koordinálására, amelyek egységes végrehajtást igényelnek ? Ez csak a homogénnek feltételezett társadalmi-politikai berendezkedés alapján lehetséges, amely szemben áll az alternatív mozgalmak tolerancia- és pluralitás-gondolatával. Az integráció megkérdőjelezése nem vágja-e el a kooperáció lehetőségét is a modern, komplex társadalmak feltételei közepette ? A másként együttműködés alternatív koncepciójában benne rejlik a regionális izoláció reprimitivizáló tendenciája is. Erről az oldalról kiiktatódik a globalitás, csupán a lokális mozzanat marad fenn.

Az alternatív Európa-politika - számos belső, a megvalósítás esélyeit rontó ellentmondása mellett - persze az NSZK hagyományos pártjainak kritikáját is magára vonja. A parlamenti vitákban főként a nyugati integráció alapvetőnek tekintett értékének megkérdőjelezése válik számukra botránykővé.

Az Európa-politikával szemben bizalmatlanság van a társadalmi mozgalmakon belül is. Kell-e egyáltalán ilyesmivel foglalkozniuk a zöldeknek? A kételyek alapja reális; a zöldeknél a társadalmi mozgalmaktól távol eső politikaterületeken érhetők tetten leginkább a centralizációs-bürokratikus tendenciák. Nézeteik kidolgozása az Európa-politikában elsősorban a szövetségi és az Európa-frakció vitáinak hatására megy és mehet végbe. A pártnak ezek a szervei konfrontálódnak a saját „külpolitikai koncepció” általános - s az Európa-politika különös - fogyatékosságaival és hiányaival, míg a bázisdemokrácia alapján a velük mint centrális-bürokratikus-formalizált szervekkel szemben elsőséget és fölényt élvező „bázisszervek” elsősorban a helyi ügyekre koncentrálnak. így bizonyos témákban, általában a békepolitikán túlmutató külpolitikai területeken - a hagyományos pártokhoz hasonlóan - a parlamenti frakció vállal kezdeményező szerepet. Ez általában vonatkozik olyan témákra, amelyeknek nincsen megfelelőjük a társadalmi mozgalmak horizontján.

Az Európa-politika és általában a tágabb külpolitikai koncepciók igénye viszonylag szűk körű, a külpolitika keretfeltételeivel és szereplőivel a legközvetlenebbül kapcsolatba kerülő szövetségi parlamenti frakció törekvései köré csoportosul. Ök szorgalmazzák és készítik elő a külpolitikai vita és programal