Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?

kitűzéseket, csupán a zöldek általános társadalomkoncepcióját és politikai köve­teléseit (a nők emancipációja, környezetvédelem, az atomenergia felszámolása stb.) fogalmazza újra európai szinten. Az Európa-politika még jócskán kiegészí­tésekre szorul egy esetleges külpolitikai koncepcióban. A jelenlegi programra az nyomja rá a bélyegét, hogy az európa-parlamenti választásokra készült, amelyet mindenütt általában belpolitikai, a pártok erőviszonyaira vonatkozó közvéle­ménykutatásnak tekintettek az Európa-Parlament viszonylagos jelentéktelensége és kompetenciahiánya miatt. így a programban és a választási küzdelemben bel­politikai jellegű témák kerültek előtérbe, amely a zöldeknek fényes sikert hozott (8,7 százalék, 7 mandátum). Az európai ökológiai és regionalista pártok nehezen tudnak egymás között megegyezni. E pártok választási szövetsége csak a legélesebb viták alapján szü­lethetett meg, és ugyanez vonatkozik az Európa-Parlamenten belüli közös frak­ció létrehozására is. A különféle vitákban jól kidomborodott az alternatív moz­galmak kettős arculatának, az alternatív modernizáció emancipatórikus törekvésé­nek és a reprimitivizálás konzervatív tendenciájának az a problémája, hogy ezek eltérő súllyal és jelleggel vannak jelen az egyes mozgalmakban; így az alternatív spektrum baloldalán új baloldali, jobboldalán regionalista, konzervatív csoportok vannak, s ezek igen nehezen tudnak egymással együttműködni. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg európai méretekben jelentéktelennek tekinthető ökológiai pártok feltételezett sikerei esetén sem lenne valószínű a nyugat-európai szintű együtt­működés, amely elősegíthetné az alternatív mozgalmak követelte globális célok megvalósulását. Nincsen „Zöld Internacionálé”, a választási és a parlamenti együttműködés csak formális, deklaratív jellegű, mert a „szövetségeseket” éles tartalmi különbségek választják el egymástól. Az „Európa társadalmi mozgalmai, - egyesüljetek!” jelszót könnyű kiadni, de nehéz megvalósítani, mert az alter­natív mozgalmak „másként”-jében egymással homlokegyenest ellenkező törekvé­sek élnek együtt. Az alternatív erők nemzetközi együttműködése ugyanolyan nehéz, ha nem nehezebb, mint a hagyományos pártoké és a kormányoké. Az alternatív Nyugat-Európa ugyanúgy, vagy még annyira sem egységes, mint a „bürokraták Európája”. Az alternatív Európa-gondolat nem csupán politikai fogyatékosságokkal és kétértelműségekkel terhes. A külgazdasági kapcsolatok terén bírált és elutasított európai integrációval a zöldek a részleges elzárkózás politikáját helyezik szembe. Gazdaságpolitikai programjukban - a bázisdemokratikus szervezeti egységek ki­alakításával, valamint a termelés és a fogyasztás közvetlen kapcsolatának helyre- állítására irányuló törekvéssel megegyezően - a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jelenlegi szintjének leépítése mellett foglalnak állást.35 így e gazdaságpolitikai felfogás alapján az EK jelenlegi bürokratikus-indusztriális szerkezetével együtt kérdőjelezték meg a gazdasági integrációs tendenciát, sőt a világkereskedelem­nek a Marx által a kapitalizmus modernizációs vívmányaként értékelt intéz­108

Next

/
Thumbnails
Contents