Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Thürmer Gyula: Három évtized a béke és a biztonság védelmében
és közös érdekként jelentkező belső stabilitás fenntartása s egyúttal a közös védelmi potenciál megfelelő szinten tartása. A szocialista országok mindig is úgy vélték, hogy szövetségük léte és működése az európai béke és biztonság megőrzésének csupán egyik tényezője. Az imperializmus politikája valamennyi szocialista ország érdekeit érinti, függetlenül attól, hogy melyik földrészen vannak, s tagjai-e a Varsói Szerződésnek vagy sem. A Varsói Szerződés tagállamai arra törekednek, hogy a bizalom és a megértés jegyében erősödjenek a kapcsolatok valamennyi szocialista országgal, beleértve az Albán Népköztársaságot - amely 1968-ig a szervezet tagja volt - és a Kínai Népköztársaságot, amely három évtizeddel ezelőtt az imperializmus ellen, a békéért folytatott közös harc érdekében támogatta a Varsói Szerződés létrehozását. IV. A Varsói Szerződés fennállásának 30. évfordulóján a szocialista országok összefogását, következetes közös harcuk világformáló eredményeit köszöntjük. A szocialista országok, a Varsói Szerződés tagállamainak tevékenysége nyomán három évtized alatt jelentős változások mentek végbe a nemzetközi színtéren. Ezek legfontosabb következménye, hogy a háborús és békés időszakok eddig törvényszerűnek tűnő láncolata megszakadt. Olyan széles körű, bár tartalmában és intenzitásában változó küzdelem bontakozott ki a világ és Európa békéjéért, amelyhez hasonlóval korábban nem találkoztunk a történelemben. A Varsói Szerződés léte és tevékenysége meghatározó szerepet játszik abban, hogy az európai helyzet békés, stabil. A szocialista országok békekoncepciója abból indul ki, hogy az európai béke és stabilitás feltétele a második világháború utáni határok és területi realitások elismerése. E politika történelmi helyességét a gyakorlat igazolta. Erre annál is inkább szükséges emlékeztetni, mert a 40 évvel ezelőtti jaltai értekezletről, amely sok tekintetben meghatározta a nemzetközi élet alakulását századunk második felében, sok helyütt igyekeznek megfeledkezni. A mai európai helyzet stabilitása nemcsak a jaltai megállapodások érvényességét hirdető politika (így a szocialista országok politikájának) helyességét igazolja, hanem azt is jelzi, hogy a kialakult rendszer megváltoztatására tett kísérletek beláthatatlan következményekkel járhatnak a világ számára. „Szerintem fontosabb Helsinkire hivatkozni, mint Jaltára panaszkodni” - mondotta Kreisky volt osztrák kancellár. A jaltai megállapodások ma is érvényben vannak, s - a háború utáni realitásokat rögzítő más egyezményekkel együtt - az európai béke és stabilitás jogi alapját jelentik. A szocialista országok történelmi jelentőségű szerepet vállaltak az európai biztonság megszilárdításában, az enyhülési folyamat kibontakoztatásában. Földrészünk folyamatai, természetesen, elválaszthatatlanok voltak a globális erőviszonyoknak az 1960-as évek második felében a szocializmus és a béke erői számára 74
