Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Hardi Péter: A második szakasz: az Egyesült Államok Reagan újraválasztásának fényében
HARDIPÉTER A második szakasz: r' az Egyesült Államok Reagan újraválasztásának fényében 1984. november 6-án Ronald Reagan, az Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke minden idők egyik legnagyobb választási győzelmét aratta vetélytársa, Walter Mondale fölött. A győzelem nyilvánvalóvá tette, hogy az 1980-as fordulat tartós jelenség az Egyesült Államok életében, s hatásaival a külpolitikában is hosz- szabb távon kell számolnunk. Ez szükségessé teszi, hogy az Egyesült Államok külpolitikai vonalának szűkebben vett elemzése helyett némileg mélyebben tárjuk fel az amerikai politika mozgatórugóit, összetevőit, s összefüggésbe hozzuk a belső társadalmi és gazdasági folyamatokkal, az ideológiák és értékrendek változásaival, valamint a politikai élet egészével. Ez az igény azonban elkerülhetetlenül súlyos módszertani nehézségeket vet föl, különösen a magyar elemzők számára. Nálunk ugyanis az Amerika-kutatásnak komoly objektív akadályai vannak. Alapkutatás, forrásértékű tanulmányok, elemzések készítése szinte reménytelenül nehéz. Az amerikai politikai folyamatok tanulmányozása még az Egyesült Államok politikatudományi életében is számos szubdiszciplína egész területét fogja át; számunkra még annak a lehetősége sincs meg, hogy e kutatási áradat irodalmi lecsapódásait átfogóan követhessük. Mondhat-e újat e témában, s ha igen, mit a magyar kutató, ami a tágabban vett szakma érdeklődésére számot tarthat? Egyáltalán, szükség van-e Magyarországon Amerika-kutatásra? Hiszen - legyünk őszinték - az amerikai politika elemzései nálunk legjobb esetben is csak reinterpretációk, illetve a nyugati szakirodalmon (rosszabb esetben zsurnalisztikán) vagy a szovjet értékeléseken alapuló ismertetések, összefoglalások. A kétségeken túl nyilvánvaló, hogy a külpolitika hazai döntéshozatali körei, illetve döntés-előkészítői számára szükség van az amerikai politika és külpolitika külső értékelésein túl a sajátos magyar szempontú elemzésére is. Ezek az igények azonban aligha jelentik azt, hogy rájuk lehetne alapozni valamiféle intézményesített hazai Amerika-kutatást. Van néhány intézményünk (pédául éppen a Magyar Külügyi Intézet), ahol a kutatási témák között szerepel az amerikai 3
