Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - Hardi Péter: A második szakasz: az Egyesült Államok Reagan újraválasztásának fényében

külpolitika vizsgálata. Ez azonban még messze esik attól, hogy olyan értelmű intézményesített kutatásról beszéljünk, amilyen például számos Ids nyugat-európai országban szovjet- és kelet-európai tanulmányok formájában létezik. A Szovjetunióban folyó Amerika-kutatás intézményi kereteivel (Egyesült Államok- és Kanada-Kutató Intézet) az összehasonlításnak nyilván nincs értelme; a Szovjetunió külpolitikájának egyik leglényegesebb összetevője az Egyesült Államok irányában folytatott külpolitika, s ennek megalapozásához komoly kutatások is szükségesek. Annak a megvitatása, hogy mindezek ellenére lenne-e értelme (éppen) Magyarországon tartalmas Amerika-kutatást szervezni, meghaladja e tanulmány kereteit. Mindössze a tényállást szükséges rögzíteni, már csak lehetőségeink behatárolása végett is. Amit azonban akár a külpolitikával hivatásszerűen foglalkozók, akár az érdeklődő olvasóközönség számára a külpolitikai tények és álláspontok közvetítésén túl itthon is nyújthatunk, az nem az elsődleges kutatások területe, hanem a másodlagos elemzésé: a rendelkezésünkre álló alapkutatások eredményeinek elfogadására vagy módszertani meggondolások alapján végzett szelektálására alapozott összehasonlítás, átgondolás, új összefüggésekbe helyezés és értelmezés. Sokszor már ez a korlátozott feladat is rendkívüli nehézségekbe ütközik, hiszen hazai politikatudományi kutatásaink még eléggé a kezdetnél tartanak, ráadásul a nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika elemzésének teoretikus keretei még a jól kidolgozott politikatudományi diszciplínában is az elhanyagol- tabb szférákhoz tartoznak.

Az előző fejtegetések némi önigazolásul is szolgálnak. Nem szándékom ugyanis az amerikai elnökválasztás és külpolitika számos elemzéséből és kommentárjából kiindulva egy újabbat készíteni. Sokkal jobban izgat az a kérdés, hogy melyek azok az irányzatok, erővonalak, amelyek a nyolcvanas évek Egyesült Államában közrejátszanak a külpolitika alakításában, s hogy ezek milyen sajátos ellentmondásokat teremtenek.

Tanulmányomban először arra a kérdésre keresek választ, hogy az Egyesült Államok külpolitikájának hagyományos prioritásai és szférái változtak-e, és ha igen, hogyan. Másodszor arra, hogy ezek a módosulások minek köszönhetők, végül hogy melyek a változások során kialakult legjellegzetesebb ellentmondások, s ezek hogyan tükröződtek a választási folyamatban. (Várhatóan az elemzés során a kérdéskörök nem mindig különíthetők el ilyen világosan, s különösen nem mindig ebben a sorrendben.)

4