Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 2. szám - Balogh András: Az Egyesült Államok harmadikvilág-politikájának sajátosságai (1981-1984)

A Reagan-kormány jelentős mértékben támogatja Jamaicát. Ez a támoga­tás ideológiai és stratégiai érdekeket szolgál; hiszen a szigetországban egy olyan vezetés került hatalomra, amely szakított elődjének baloldali irányvonalával, nyíltan antikommunista és a szabad vállalkozás híve. Az Egyesült Államok támo­gatta a Nemzetközi Valutaalapnak azt a döntését, hogy Jamaica 600 millió dollár kölcsönt kapjon, és jelentősen megnőtt a kétoldalú együttműködés keretében nyújtott amerikai hitel összege is. Nem minden közép-amerikai állam érzi úgy, hogy az amerikai támogatás nö­velné politikai presztízsét, a társadalomra gyakorolt befolyását. így például a Costa Rica-i elnök 1981 augusztusában határozottan visszautasította Kirkpatrick asz- szonynak azt az ajánlatát, amely szerint az Egyesült Államok kész segítséget nyúj­tani a terrorizmus és a felforgatás elleni különleges rendőri kiképzésében.46 A közép-amerikai forradalmi hullám erősödésével együtt határozottan nőtt a Kuba elleni fellépések intenzitása. Szigorúbbá váltak az amerikai kereskedelmi korlátozások, erősödött a kubai társadalmi-politikai rendszer és kormányzat elleni propaganda. (A Radio Marti adó 24 órán át sugároz.) Az Egyesült Államok számára Mexikó a legfontosabb közép-amerikai part­nerország. Megválasztása után Reagan elnök azonnal találkozott mexikói ko Há­gájával, és 1981-ben összesen négy alkalommal folytattak megbeszélést. Az Egye­sült Államokat Mexikóval igen erős gazdasági szálak kötik össze. Mexikó exp ort- jának 70 százaléka az Egyesült Államokba irányul, és importjának 60 százaléka amerikai eredetű. 1980-ban 4,4-ről 6 milliárd dollárra emelkedett az amerikai be­fektetések összege. E szoros szálak ellenére Washington nem tudta elfogadtatni Mexikóval a közép-amerikai és Karib-térségben folytatott politikáját, továbbra is eltérően vélekednek Kubáról, Nicaraguáról és a salvadori helyzetről. Változat­lanul feszültséget okoz a bevándorlás kérdése és a halászati jogok rendezetlen­sége. Reagan elnöknek azt a tervét, hogy hozzanak létre egy észak-amerikai k özös piacot, amely az Egyesült Államokon kívül Mexikót és Kanadát is magába fog­lalná, a mexikóiak szinte azonnal visszautasították.47 Az Egyesült Államoknak közép-amerikai és karibi politikája számára 1985 volt a kritikus év. A sandinisták ellen fellépő ellenforradalmárok nyílt támo gatá- sa, majd Grenada katonai megszállása új helyzetet teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok Közép-Amerikában elsősorban két célpontot tekint stratégiája sarkkövének: Nicaraguát és El Salvadort. Az előbbit szétbomlasztani, felszámolni, az utóbbit pedig stabilizálni kívánja. Washington új életet lehelt a CONDECA nevű úgynevezett közép-amerikai védelmi szövetségbe, amelyet 1963-ban hoztak létre Közép-Amerika reakciós katonai diktatúráiból, Guatemalá­ból, El Salvadorból és Hondurasból. Ez a szervezet nyíltan a Nicaragua elleni katonai beavatkozás mellett foglalt állást. Jelenleg Hondurasbzn több ezer ameri­kai katona állomásozik és vesz részt különböző hadgyakorlatokban. Erős nyom ás nehezedik Costa Ricára is. Ennek az államnak hivatalosan nincs ugyan hadsereg e, 26

Next

/
Thumbnails
Contents