Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 2. szám - Balogh András: Az Egyesült Államok harmadikvilág-politikájának sajátosságai (1981-1984)
A Reagan-kormány jelentős mértékben támogatja Jamaicát. Ez a támogatás ideológiai és stratégiai érdekeket szolgál; hiszen a szigetországban egy olyan vezetés került hatalomra, amely szakított elődjének baloldali irányvonalával, nyíltan antikommunista és a szabad vállalkozás híve. Az Egyesült Államok támogatta a Nemzetközi Valutaalapnak azt a döntését, hogy Jamaica 600 millió dollár kölcsönt kapjon, és jelentősen megnőtt a kétoldalú együttműködés keretében nyújtott amerikai hitel összege is. Nem minden közép-amerikai állam érzi úgy, hogy az amerikai támogatás növelné politikai presztízsét, a társadalomra gyakorolt befolyását. így például a Costa Rica-i elnök 1981 augusztusában határozottan visszautasította Kirkpatrick asz- szonynak azt az ajánlatát, amely szerint az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a terrorizmus és a felforgatás elleni különleges rendőri kiképzésében.46 A közép-amerikai forradalmi hullám erősödésével együtt határozottan nőtt a Kuba elleni fellépések intenzitása. Szigorúbbá váltak az amerikai kereskedelmi korlátozások, erősödött a kubai társadalmi-politikai rendszer és kormányzat elleni propaganda. (A Radio Marti adó 24 órán át sugároz.) Az Egyesült Államok számára Mexikó a legfontosabb közép-amerikai partnerország. Megválasztása után Reagan elnök azonnal találkozott mexikói ko Hágájával, és 1981-ben összesen négy alkalommal folytattak megbeszélést. Az Egyesült Államokat Mexikóval igen erős gazdasági szálak kötik össze. Mexikó exp ort- jának 70 százaléka az Egyesült Államokba irányul, és importjának 60 százaléka amerikai eredetű. 1980-ban 4,4-ről 6 milliárd dollárra emelkedett az amerikai befektetések összege. E szoros szálak ellenére Washington nem tudta elfogadtatni Mexikóval a közép-amerikai és Karib-térségben folytatott politikáját, továbbra is eltérően vélekednek Kubáról, Nicaraguáról és a salvadori helyzetről. Változatlanul feszültséget okoz a bevándorlás kérdése és a halászati jogok rendezetlensége. Reagan elnöknek azt a tervét, hogy hozzanak létre egy észak-amerikai k özös piacot, amely az Egyesült Államokon kívül Mexikót és Kanadát is magába foglalná, a mexikóiak szinte azonnal visszautasították.47 Az Egyesült Államoknak közép-amerikai és karibi politikája számára 1985 volt a kritikus év. A sandinisták ellen fellépő ellenforradalmárok nyílt támo gatá- sa, majd Grenada katonai megszállása új helyzetet teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok Közép-Amerikában elsősorban két célpontot tekint stratégiája sarkkövének: Nicaraguát és El Salvadort. Az előbbit szétbomlasztani, felszámolni, az utóbbit pedig stabilizálni kívánja. Washington új életet lehelt a CONDECA nevű úgynevezett közép-amerikai védelmi szövetségbe, amelyet 1963-ban hoztak létre Közép-Amerika reakciós katonai diktatúráiból, Guatemalából, El Salvadorból és Hondurasból. Ez a szervezet nyíltan a Nicaragua elleni katonai beavatkozás mellett foglalt állást. Jelenleg Hondurasbzn több ezer amerikai katona állomásozik és vesz részt különböző hadgyakorlatokban. Erős nyom ás nehezedik Costa Ricára is. Ennek az államnak hivatalosan nincs ugyan hadsereg e, 26
