Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 2. szám - Balogh András: Az Egyesült Államok harmadikvilág-politikájának sajátosságai (1981-1984)
május 22-én ismertette a Nemzetbiztonsági Tanács elnöki utasításban összefoglalt következtetéseit, amelynek fő mondanivalója, hogy az Egyesült Államok érdekei „globálisak és ellentétesek a Szovjetunióéval, vagyis annak az államnak az érdekeivel, amely az egész világon a mienkkel szemben álló politikát folytat”.8 Ugyanez a dokumentum az amerikai „stratégiai prioritásokat” a következőkben jelöli meg:-a nukleáris hadászati erők korszerűsítése;- az amerikai fegyveres erők jelenlétének fenntartása a világban (Európában, a Csendes-óceán térségében és Ázsiában);- az amerikai haditengerészeti jelenlét fenntartása az Atlanti-óceán északi részén, a Földközi-tengeren, a Karib-térségben, a Csendes-óceánon és az Indiaióceánon;-a hadsereg magas szintű felkészültségének fenntartása;- az amerikai csapatok mobilitásának javítása. Ezekkel az úgynevezett stratégiai prioritásokkal összhangban fogalmazzák meg Washingtonban az Egyesült Államok közvetlen és távlati külpolitikai feladatait. Thomas Reed, a Fehér Ház tanácsadója az amerikai nemzetbiztonságról szóló előadásában (1982. július 16-án) a következőképpen fogalmazta meg a tennivalókat: „Először: az Egyesült Államoknak szövetségeseivel és barátaival összehangoltan kell cselekednie ... a szovjet erő növekedése véget vetett a »csináld magad« amerikai politika korszakának. A NATO nélkülözhetetlen. . . Másodszor: a világban kölcsönös függőség jött létre. Hozzá kell tudnunk férni a piacokhoz és a nyersanyagokhoz, s biztosítanunk kell, hogy szövetségeseink és barátaink hozzáférjenek a mi piacainkhoz és nyersanyagainkhoz. Harmadszor: biztosítanunk kell a tengerek szabadságát és az Egyesült Államok akadálytalan kijutását a világűrbe. Negyedszer: modern, megbízható nukleáris elrettentő eszközt kell létrehoznunk; meg kell próbálnunk csökkenteni a nukleáris konfrontáció veszélyét, valamint a nukleáris fegyverzetek szintjét. Fejlesztenünk kell a hagyományos erőinket. . . Ötödször: az egész világ számára súlyos veszélyt jelent az atomfegyverek továbbterjesztése, amelyet ezért meg kell akadályozni. Hatodszor: a most következő 80-as évtized a második világháború óta a legnagyobb kihívást jelenti mind fennmaradásunk, mind jólétünk fenntartása szempontjából. E kihívásra adott válaszunk az évtized végére - ilyen vagy olyan értelemben - alapvetően más kelet-nyugati viszonyt eredményezhet, reális kihatással katonai helyzetünkre. És végül, de nem utolsósorban, nem tehetünk szert biztonságra kizárólag a fegyverek erejével. A következő húsz évben az Egyesült Államok biztonságának megvalósítását célzó minden stratégiának merítenie kell valamennyi erőfor8