Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Tabajdi Csaba: A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról
fontosságúak. Emellett azonban szükség van a kulturális csere technikai-szervezési tökéletesítésére is. A szocialista országok együttműködésének változatos kapcsolati formái vannak, amelyek elvileg a legkülönfélébb kulturális értékek átadására biztosítanak lehetőséget. Mégis gyakori a formalizmus, illetve az együttműködési formák nem kellő kihasználása. Évtizedek óta gondot okoznak a lebonyolítás tervszerűségének hiányosságai, a szervezési problémák. A szocialista országok kulturális együttműködésében általános tennivaló a kulturális kapcsolatok propagandájának fejlesztése, a tájékoztatás és a tájékozódás javítása. Hiányos és nem kielégítő egymás kulturális értékeinek népszerűsítése a napisajtóban és a tömegtájékoztatási eszközökben. A propaganda szintje még a legsikeresebb együttműködési területeken is elmarad az adott terület kulturális cseréjének színvonalától. A szocialista országok kulturális együttműködésének szerkezetét a jövőben alapvetően módosítani kell. A hagyományos művészeti csere mellett mind nagyobb szerepet kellene kapniuk a modern formáknak, a tömegtájékoztatási eszközöknek, a televíziónak, a rádiónak. Ezek a korszerű eszközök sokkal nagyobb tömegekhez képesek közvetíteni egymás kultúráját, mint akár a mozi, akár a könyvkiadás. A jelenlegi szakaszban e téren is van egy viszonylagos technikai és szemléleti elmaradottság, mert a szocialista televíziók és rádiók kapcsolatai nem érik el az együttműködés kívánt szintjét. Nemzetközileg pedig e téren várható a legnagyobb nyugati kihívás a műholdas műsorszórással. A szocialista országok kulturális együttműködésének ahhoz, hogy áttérjen a sokat emlegetett intenzív szakaszra, elengedhetetlen a kulturális kapcsolatok eredményeinek és hiányosságainak pontosabb számbavétele, tudatosítása, az elméleti munka és a gyakorlat szervesebb kapcsolata. Ez csak a tudományos apparátus nagyobb arányú részvételével, elmélyült elméleti munkával érhető el. Nagy szükség lenne arra is, hogy a kultúrának a művészi kultúrára való leszűkítő értelmezése helyett egy szélesebb, átfogó kultúrafogalom és kulturális irányítás szükségességét inspirálja a tudomány a politikai gyakorlat számára, az egyes országokon belül és kulturális kapcsolataikban egyaránt. A kulturális csere humanisztikus, patetikus megközelítése helyett olyan funkcionális megközelítésre van szükség, amely szervesen magába foglalja az értékszempontokat is, mert napjainkra egyre nyilvánvalóbb az egyoldalú humanisztikus álláspont tarthatatlansága, gyakorlati alkalmazásának korlátozottsága. A nemzetközi kulturális kapcsolatok tudományos elemzésével a marxista-leninista társadalomtudománynak intenzíven kellene foglalkoznia. A tudományos elméleti megalapozottság mellett a kulturális diplomácia intézményeinek, személyi hordozóinak, módszereinek a fejlesztésére is szükség lenne. Különösen lényeges olyan személyi állomány kialakítása a nemzetközi kulturális kapcsolatokban, amely képes a tudományosan megfogalmazott célok, feladatok következetes és pontos végrehajtására. A legtöbb szocialista országban ma még nagyrészt megoldatlan a kultúraközvetítő káderek képzése. Az egyes szocialista országokban élő nemzetiségek jelentős kettős kultúra
