Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Tabajdi Csaba: A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról
kultúra éppen szocioregulatív (s többek között érzelmi) töltésénél fogva képes teljesíteni. Az internacionalizmus áttételesebb módon válik belsővé, pszichikai mozzanattá, mint a hagyományok által is erősen rögződött nemzeti-etnikai érzés. A szocialista országok kulturális együttműködésének továbbfejlesztése A szocialista országok kulturális együttműködésének hatékonyságát elsődlegesen az állami-nemzeti kulturális értékrendek fokozottabb egyeztetése, összeillesztése szolgálhatja. Kívánatos lenne, ha az egyes szocialista országok arra törekednének, hogy kulturális termékeik kivitelekor jobban figyelembe vegyék a befogadó kulturális közeg ízlésszerkezetét, értékpreferenciáit. Ez a másikra figyelés azonban sohasem járhat a saját kulturális értékrend feladásával, hanem egészséges kompromisszumot jelent az együttműködő országok értékrendjei között. A másik szocialista ország értékrendjétől csak olyan tűrési határok között térhet el egy-egy szocialista ország kulturális kivitele, amely nem vált ki a kapcsolatokban fékező, gátló reagálásokat. Másrészről mindez fokozottabb megértést, türelmet kíván meg a befogadó ország kulturális közéletétől, a másság, a sokféleség tiszteletét, a nemzeti különbözés jogát. Csak ilyen feltételek mellett érhető el, hogy a szocialista országok kulturális együttműködése a komplementer jelleg, a megtermékenyítő kiegészítés, vagyis a ténylegesen kölcsönös gazdagodás irányába fejlődjék. Ma még eléggé erőteljes az önismétlés, az önigazolás szándéka, a másik ország kulturális igényeinek nem kellő figyelembevétele, a kulturális csere tényleges kulturális és politikai hatékonyságának nem eléggé átgondolt kezelése. A szocialista országok kulturális együttműködési mechanizmusának vázolt fejlesztése azt eredményezheti, hogy az egyes szocialista nemzeti kultúrák teljesebben és gazdagabban jelenhetnek meg egymás kulturális közéletében. A szocialista kultúra fejlődési tendenciái az egységesedés és a differenciálódás dialektikus egységében fejeződnek ki. Az egységesedés a szocialista kulturális értékek befogadásának, a szocialista eszmék belsővé tételének, egyes kulturális folyamatok párhuzamos fejlődésének és a tényleges kulturális érintkezésnek a vonalán megy végbe. A differenciálódás a nemzeti-etnikai kultúrák öntörvényű fejlődését, az emberi tevékenységi módok, kulturális szokások, stílusok, alkotói módszerek variációinak gazdagodását tételezi fel. Megítélésünk szerint a szocialista kultúrák közeledési folyamata csak ebben a dialektikus kettősségben gondolható el reálisnak és megtermékenyítőnek. A kulturális integráció emlegetése bizonyos szakirodalmi munkákban több ponton vitatható. A kulturális integráció koncepciójának racionális magja a kultúra bizonyos komponenseinek, a természettudománynak, a műszaki tudománynak fokozódó nemzetközi kooperációjában, szakosodásában rejlik. E téren reális in- tegratív folyamatok figyelhetők meg. A kulturális integráció híveinek másik ér
