Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 1. szám - Tabajdi Csaba: A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról

mintegy „igazolják” is az adott művészeti jelenség nemzetköziségét, nemzetközi hatását”.11 (Az önismétlés és önigazolás gesztusa nem volt idegen az ötvenes évek szovjet könyvkiadás-politikájától sem, ami például a magyar szépirodalom szovjetunióbeli kiadását illeti.) A szocialista országok kulturális együttműködésében a hetvenes években előtérbe került a kulturális sokszínűség erőteljesebb érvényesítése. Az önismétlő típust egyre inkább fölváltotta az önkiegészítés, a nemzeti kultúra gazdagítása.

A nemzeti kulturális értékek nemzetközivé válásának összetevői

Az értékek nemzetközivé válásában, az egyik nemzet kulturális termékének a másik ország kulturális életébe való átvitelét segítő tényezők sorában a következők a legfontosabbak:

1. A társadalmi-politikai tényező, a nemzetközi életben betöltött hatalmi súly a saját kultúra terjesztésében nagyobb szerepet játszik, mint a kultúra önmagában vett értéke:- a társadalmi-politikai mozgások járulékos eleme a kulturális hódítás, illetve szerzés. „A társadalmi-politikai mozgások nyomán létrejövő kontaktusokat háborús, illetve békés kapcsolatokra tagoljuk. A háborús kontaktusok lehetnek rabló hadjáratok (kincsszerzés), területfoglaló háborúk, amelyek az elfoglalt terület lakosságának erősebb-gyengébb alávetését eredményezik. Az országok közötti békés kontaktusok lehetnek gazdaságiak, szociálisak, politikaiak és szellemiideológiaiak.” A szociális kapcsolatok általában más kapcsolati formákkal függnek össze: vagy átfogják az érintkező társadalmak egész lakosságát, vagy csak egyes rétegek vesznek részt az érintkezésben. A politikai kapcsolatok nagyrészt a kapcsolatok intézményesítését jelentik (szövetségek, szerződések, követségek stb.);12- a hatalmi politika többé-kevésbé tudatos és intézményes törekvése a nemzetközi kulturális együttműködés befolyásolása;- a társadalmi-politikai mozgások, amelyek etnoszok mozgását, migrációt váltanak ki (népvándorlás, vegyesházasságok stb.), amelyek közvetve hordozzák kultúrák érintkezését, átadását, átvételét.

2. A kultúra immanens nemzetközi mozgása, amiből a legfontosabb:- a vallási mozgalmak kultúraközvetítő hatása;- a kulturális irányzatok, stílusok, divatok terjedése, ezek kultúra-átáramol- tató hatása. A divat mint a szellemi érintkezés eszköze sem csupán a legújabb kor terméke.13

A kultúra immanens nemzetközi mozgásában a személyes tényezőknek, személyiségeknek, alkotóknak volt nagy szerepük. Ugyanakkor bizonyos stílusok, kulturális irányzatok éppen az állami, nemzeti határokon túlnyúló társadalmipolitikai mozgások eredményeként váltak honossá más országokban is. Athén meghódítása után a latin-római fegyverek terjesztik tovább a görög műveltséget.

13