Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - VITA - Palánkai Tibor: A nemzet és a "világrendszer" viszonyáról
VITA PALÁNKAI TIBOR A nemzet és a „világrendszer” viszonyáról* Ágh Attila tartalmas cikke kapcsán örömmel vettem a „kihívást” a nemzetközi viszonyok elmélete néhány kérdésének megvitatására. Magam is úgy érzem, hogy erre igen nagy szükség van. A nemzetközi viszonyok marxista elmélete - az eddigi jelentős kísérletek ellenére - még mindig a magára találás állapotában van. Az eszmerendszer főbb tájékozódási pontjait sikerült csak kijelölni, s az elméleti alapok is csak nagy vonalakban tisztázódtak. A nemzetközi viszonyok elemzésében a legnagyobb gondnak a megfelelő rendszerezés és ennek alapján a tudományági elhatárolások hiányát érzem. Ágh Attila és mások is helyesen hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi viszonyok komplex, bonyolultan strukturált és sokdimenziós rendszert alkotnak. Korunkban a nemzetközi kapcsolatok kiterjednek gyakorlatilag az emberi-társadalmi tevékenység valamennyi területére a gazdaságtól a politikáig, a kultúrától az idegenforgalomig, a tudománytól a vallásig, az oktatástól a sportkapcsolatokig. Társadalmi megközelítésben a nemzetköz} viszonyok az egyik legáltalánosabb társadalomtudományi kategóriába, a társadalmi-gazdasági alakulatba illeszthetők, de számos vonatkozásuk (idegenforgalom, kultúra, sport stb.) így sem fedhetők le teljes mértékben. A nemzetközi viszonyok adott társadalmi-gazdasági alakulat alrendszereként foghatók fel, s annak valamennyi szintjén és szférájában megjelennek. Az első számú feladat ilyen körülmények között a nemzetközi viszonyok általánosított értelmezése és rendszerezése lenne. Ezt véleményem szerint a filozófiának kellene elvégeznie mint olyan tudománynak, amely a társadalom és a természet legáltalánosabb törvényszerűségeivel és jelenségeivel foglalkozik. A marxista filozófia megtette ugyan az első lépéseket, de küldetését ebben a szférában még távolról sem teljesítette. Ezzel magyarázható azután, hogy az egyes résztudományágak sem képesek saját helyüket pontosan meghatározni, és sokszor a szélesebb megközelítés és definiálás igényével lépnek fel (pl. a politikatudomány is). * Hozzászólás Ágh Attilának a Külpolitika 1985. 4. számában közölt tanulmányához. 107
