Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Megalakult a Magyar Politikatudomány Társaság Nemzetközi Politika Szakosztály

szer elleni mozgalmak (a fejlett tőkés országokon belüli kommunista munkás- mozgalom, más demokratikus erők mozgalmai és a harmadik világon belüli anti- imperialista mozgalom) külső tényezők következményének voltak beállíthatók. Persze ennek a leegyszerűsített világképnek megvolt a maga megfelelője az ötvenes években a szocialista országokban is. Az említett törekvések oly mértékben kerültek ellentmondásba a szubjektív ellenerők hatásával és az objektív tényezőkkel, hogy a kudarcuk előbb-utóbb nyilvánvalóvá vált. A korábbi rendszernek a fölbomlása egyszersmind az államközi kapcsolatokban felszínre hozta a centrum és a periféria közötti gazdasági egyenlőtlenségeket, a függő viszonyt, a rendszeres jövedelemlecsapolásoknak és a strukturális egyenlőtlenségeknek a problémáját. Érthető ezért, hogy a harmadik világ törekvései egy új nemzetközi gazdasági rend megvalósításának követeléseként jelentkeztek. így került sor tulajdonképpen egv- időben a helsinki konferenciára és az új nemzetközi gazdasági rendre vonatkozó ENSZ-dokumentumok elfogadására.

Rajcsámyi Péter arról beszélt, hogy az enyhülés a benne részt vevők számára kezdettől fogva nem Európára korlátozódó folyamatnak tűnt. A nemzetközi erőviszonyok módosulásai globális változások voltak, és valamennyi ország vagy szövetségi rendszer politikai stratégia kimunkálásával reagált rájuk. A helsinki folyamat kibontakozását azonban éppen az tette különleges jelentőségűvé, hogy a globális szintű erőviszony-változások tengelye Európában van, mind az együttműködés, mind a szembenállás tekintetében. Az európai folyamatok kiemelkedő szerepéhez hozzájárult az is, hogy a politikai helyzet itt sokkal stabilabb, mint a többi régióban. Az európai folyamatoknak tehát van kifelé irányuló, külső hatása, és kezdettől fogva arról volt szó, hogy az európai enyhülési folyamat más térségekre is kiterjesztendő és kiterjeszthető. (Persze az Európán kívüli eseményeknek is van hatásuk az európai enyhülési folyamatra.)

Péter János az európai biztonsági konferencia előkészítéséről szólva megállapította, hogy akkor világperspektívában gondolkoztunk. Később más folyamatok szembekerültek az európai enyhülés irányzatával, ami bizonyos hibáknak a következménye. A mi hibánk következménye is, hiszen mi is elfeledkeztünk az európai konferencia sikere után arról, hogy világperspektívával kezdtük ezt a konferenciát, mégpedig a jaltai konferencia szellemében.

Mostanában sokat vitatkoznak Jaltáról, de kevesen figyelnek fel arra, hogy Jaltában a fő feladat az új világrend megalkotása, az ENSZ létrehozása volt. Ebben a világrendben a társadalmi fejlődés a békés egymás mellett élés keretében valósulhat meg. Ma is erről az új világrendről kell beszélnünk.

Beregi János megállapította, hogy az új nemzetközi rend koncepciójának kialakítására azért van szükség, mert megváltozott korunk dialektikája. A világháború összeegyeztethetetlenné vált az emberiség létével. A korábbi világháborúk - minden pusztító és romboló hatásuk ellenére - talajt teremtettek a világforradalmi folyamat fellendüléséhez. Mind a két világháborút e folyamat újabb fellángolása követte. Ma más a helyzet, mert az emberiség rendelkezésére álló romboló erő

132