Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 1. szám - TUDOMÁNYOS ÉLET - Megalakult a Magyar Politikatudomány Társaság Nemzetközi Politika Szakosztály
minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt elegendő az emberi civilizáció létalapjainak elpusztításához. A társadalmi-politikai szembenállás és a létezés feltételeinek megőrzése egymástól elválaszthatatlan lett a forradalmi erők stratégiájában. Minden forradalomnak konkrét céljain, feladatán túl, globális felelősséget is kell hordoznia: az emberiség kollektív öngyilkosságának előidézése ugyanis nem forradalmi tett. A béke megőrzése forradalmi jelentőségű az egész emberiség szempontjából. Nagymértékben megnőtt a kompromisszum jelentősége a különböző rendszerű országok kapcsolataiban, noha nem mindenki kész kompromisz- szumra. A világ fejlődéséhez az emberiség sorsa iránt felelősséget érző minden politikai erőre Aragy társadalmi csoportra szükség van, tehát közöttük legalább minimális összhangot kell teremteni, és ez lehetséges is. Milyen lehet az átmeneti időszakban kialakítható új nemzetközi rend ? Mindenekelőtt legyen olyan intézményrendszere, amely viszonylagos szilárdságot teremt a különböző nemzetközi kérdések megvitatásához és megoldásához, biztosítja a termonukleáris világháború kiküszöbölését, és garantálja az államok nemzetközi biztonságát. Ma éppen ez az utóbbi a kulcskérdés. Mely tényezők befolyásolják egy ilyen nemzetközi rend kialakítását? Először is az, hogy a társadalmi mozgás, a világforradalmi folyamat alakulása nem igazodik mindig e nemzetközi rend igényeihez. A társadalmi folyamatok feszültségforrást is jelenthetnek egyes konkrét esetekben. A másik tényező a különböző rendszerű államok belső állapota; a társadalom stabilitása, gazdasági ereje, fejlődése, válságai és sokszor ellentétes irányú mozgásai. A harmadik tényező a nemzetközi munkamegosztás helyzete, amely kedvező volt a hidegháborús állapot megszüntetéséhez, de ma válságban van, és ez érezhető az egész nemzetközi intézményrendszerben. A negyedik a két világrendszerhez tartozó államok, a szövetségek viszonya, biztonságérzete és biztonságpolitikája, ami központi kérdéssé vált ennek a nemzetközi rendnek a kialakításában. A hetvenes években a társadalmi haladás felerősödött az Európán kívüli térségekben, állapította meg Rajcsányi Péter. Ennek egyik következménye az, hogy miután itt a társadalmi átalakulásnak különböző átmeneti állapotai jöttek létre és váltak a nemzetközi rend részévé, ez a nemzetközi struktúra minden korábbinál jóval bonyolultabbá vált. A másik következménye az, hogy a harmadik világ öntudata és bizonyos értelemben a nemzetközi súlya is megnőtt. A világgazdasági válsággal összefüggésben bizonytalanabbá vált a Nyugat nyersanyagellátása; külső és belső okoknál fogva meggyengült a gazdasági biztonsága. A kelet-nyugati együttműködés fontossága a Nyugat biztonságtudata oldaláról nézve csökkent. Ráadásul a keletnyugati gazdasági együttműködés jelentős érdekellentétet hozott felszínre a fejlett tőkés országok viszonyában, amelyek megjelentek a politikai életben is. Baláys József leszögezte: sajnos evidencia, hogy az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa érdekeltsége az összeurópai együttműködés különböző szintjeiben 133
